Újépítésű lakások Budapesten: négy kerületben van egymillió forint fölött az átlagos négyzetméterár

2019. 05. 07., 15:31

A IX., a XI. és a XIII. kerületben a legaktívabb a piac, a legdrágább lakásokat viszont az I., a II., a VI. és a XII. kerületben találhatjuk – derül ki a Duna House közleményéből.

A fővárosban a IX. kerületben építették a legtöbb lakást a tavalyi évben, derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A dobogó második fokára a XI. kerület került, míg a harmadik helyezett a XIII. kerület lett. A Duna House Barométerből kiderül, hogy jelenlegi is ebben a három kerületben folyik a legtöbb építkezés, és várhatóan Angyalföld lesz a következő évek nyertese. Újépítésű lakások terén jelenleg a legmagasabb ingatlanárakkal Budapest más szegleteiben találkozhatnak a vásárlók.

„Budapesten 2018-ban a IX. kerületben folytak legintenzívebben az építkezési munkálatok, ahol több mint 650 lakást építettek, de a XI. és a XIII. kerületek is kiemelkednek darabszámban és árban egyaránt a KSH adatai szerint. A Duna House legfrissebb, 2019 I. negyedévére vonatkozó Barométeréből kiderül, hogy jelenleg is ezekben a kerületekben a legaktívabb a piac, árak tekintetében viszont más a helyzet. Az I., a II., a VI. és a XII. kerületekben meghaladja az egymillió forintot az új lakások átlagos négyzetméterára, azonban ezekben a kerületekben jóval szűkebb a kínálat” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. A legnépszerűbb, IX., XI. és XIII. kerületekben 750–800 ezer forint ez az átlagérték, de sok esetben már ezekben a kerületekben is találkozhatunk milliós négyzetméterárhoz közeli értékekkel.”

A Duna House adatai alapján a kereslet is ezekben a kerületekben koncentrálódik. A fővárosban ingatlant (használt és újépítés egyaránt) keresők 20,7 százaléka a XIII. kerületben keresi leendő otthonát. A XI. kerületben az ingatlankeresők 15, a IX. kerületben pedig 14 százaléka nézelődik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS