Újépítésű ingatlanok: milliós négyzetméterár fölött 4 budapesti kerület

2019. 04. 12., 17:45

2019 elején sem állt meg az ingatlanpiac. Magas tranzakciószámok, erős kereslet, továbbra is pörgő újépítésű szegmens jellemezte az elmúlt három hónapot. Az újépítésű ingatlant keresők már 4 fővárosi kerületben is milliós négyzetméterár feletti értékekkel találkozhatnak – olvasható a Duna House közleményében.

Továbbra is folyamatos az ingatlanárak növekedése, elsősorban a panellakások drágulása szembeötlő. Az országos panel árindex alapján nominálértéken megduplázódtak az árak 2008-hoz képest, de reál értéken is bőven meghaladták a bő tíz évvel ezelőtti szintet. Egyedül a nyugat-magyarországi panellakások képeznek kivételt, ahol még bőven 200 százalékpont alatt áll az index, szemben a kelet-magyarországi 218-as és a budapesti 230 százalékpontos értékkel. Ez forintban kifejezve 272 ezer forintos átlagos négyzetméterárat jelent nyugaton, 309 ezer forintos átlagértéket keleten, míg a fővárosban ennek majdnem duplája jellemző.

Budapesten közel 50 százalék a 15 millió forint feletti hitelügyletek aránya, vidéken a többség (33 százalék) 5-10 millió forint közötti összeget igényel. Az árakhoz hasonlóan nő az átlagos hitelnagyság is, amely emelkedés elsősorban a vidéki területeket érinti nagyobb mértékben.

Eladói oldalon a fővárosban a nagyobb lakásba költözés a fő motivációs ok, míg vidéken az örökölt ingatlanokat értékesítik a legnagyobb százalékban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS