Új lakások Óbudán: egymillió forint fölött a négyzetméterár

Új lakások Óbudán: egymillió forint fölött a négyzetméterár
2022. 03. 21., 16:25

Az óbudai lakosokra mindig is jellemző volt a lokálpatriotizmus. Aki költözésre adja a fejét, a legtöbb esetben szeretne a kerületben maradni, az újonnan beköltözőknek viszont szűkül így a lehetősége. Ezt bővítheti az újépítésű ingatlanok folyamatosan növekvő aránya; tavaly szeptember-december között például az 5. legtöbb új lakást a 3. kerületben építették Budapesten belül. A kereslethangsúlyos piacnak köszönhetően így nem is csoda, hogy már Óbudán is több mint 1 millió forintot kell fizetni az újonnan épült lakások négyzetméteréért. A városrész 2021-es legjeit Duna House elemezte.

„Legfrissebb ingatlanpiaci elemzésünk szerint idén februárban Angyalföld, Erzsébetváros és Zugló végzett az érdeklődési ranglista élén, míg Óbuda a 10. helyet foglalta el, ezzel a budai oldal 4. legnépszerűbb kerülete. A vevők 11,6 százaléka jelölte meg preferenciaként a 3. kerületet, mint új otthona helyszínét” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Az óbudai tranzakciók 60–65 százalékát a téglalakások tették ki 2021-ben, a panelekre az adásvételek közel egyharmadában szerződtek le. Míg előbbi ingatlantípusnál az átlagos négyzetméterár 910 ezer forintra, 13,6 százalékkal emelkedett éves szinten, addig utóbbinál 7 százalékos növekedést követően, 584 ezer forintot ért egy négyzetméter a Duna House értékesítési adatai alapján. A városrész ingatlanpiaci tranzakcióinak legkisebb részét a házak tették ki, amiket 679 ezer forintos négyzetméteráron lehetett megvásárolni tavaly.

A fejlesztők, beruházók igyekeznek a lehető leginkább kiszolgálni a folyamatosan növekvő keresletet az újépítésű ingatlanok iránt, ám az építőanyagok drágulása és a szakemberhiány nem támogatják az építkezések haladási ütemtervét. A tavalyi év negyedik negyedévében így is például több mint 1800 újépítésű lakást építettek a városrészben, amiből még közel 500 értékesítés alatt áll. Árak tekintetében, 9,3 százalékos drágulást követően, Óbuda is bekerült abba a körbe, ahol ma már több mint 1 millió forintot kell fizetni az újonnan épült lakások négyzetméteréért. A potenciális vevők így átlagosan 59 millió forintért vásárolhatnak ingatlant a 3. kerületben. Éves tekintetben vizsgálva, a Duna House adatai szerint az óbudai lakások átlagára 21 százalékot emelkedett, köszönhetően a folyamatosan emelkedő újépítésű tranzakciók arányának.

[cikbanner]

A jelenlegi fejlesztések között sok a zöldterület közelében elhelyezkedő ingatlan, amely jól ötvözi a város nyújtotta közelséget és a természet nyugalmát. Az érdeklődők kifejezetten keresik ezeket az újépítésű lakásokat, amelyeknek saját kertrésze vagy nagy terasza van. Jó példa erre a csillaghegyi Forest Hill lakópark, ahol a 40 négyzetméteres stúdiólakásoktól egészen a 100 négyzetméteres panorámás luxuslakásig tudnak válogatni a vevők, utóbbihoz 157 négyzetméteres terasz is tartozik.

Az ingatlanközvetítő által tavaly eladott legdrágább ingatlan egy 224 négyzetméteres családi ház volt, ami mindössze 33 nap alatt, 230 millió forintért cserébe cserélt tulajdonost. A jelenlegi kínálat is jócskán bővelkedik még több százmilliós luxusházakban.

„Az óbudai polgárokra különösen jellemző a lokálpatriotizmus, az itt élők hűségesek lakókörnyezetükhöz, ha költöznek, akkor is inkább a kerületen belüli lehetőségeket preferálják. Az itt ingatlant vásárlók közel negyedének vásárlási motivációja a nagyobb lakásba való költözés volt, de jelentős arányban képviselték magukat a befektetők és az első lakásvásárlók is” – emelte ki Benedikt Károly.

Fotó: Forest Hill lakópark

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS