Több mint 40 százalékkal emelkedett idén az új lakásokra szerződők száma a tavalyi év azonos időszakához mérten a Duna House országos értékesítési adatai szerint, így az összes lezárult tranzakció 6 százalékát tették ki.
A megújult otthonteremtési támogatások, a kedvezőbb hitellehetőségek és a csökkenő kamatkörnyezet nem csak a használt, de az új lakások iránti vásárlási kedvre is erősödő hatást gyakorolt. A Duna House értékesítési adatai alapján az idei év januárja és szeptembere között eltelt időszakban országosan 43 százalékkal emelkedett az új lakásokra kötött adásvételek száma az előző év azonos időszakához képest. Az arányokat tekintve azonban – a megfizethetőbb, használt ingatlanok iránti kereslet erősödése és a szerény újlakás-kínálat miatt – ennél kisebb eltérés mutatkozik: a tavalyi 5,5 százalékról 6 százalékra nőtt az új házak, lakások aránya az összes értékesített ingatlant figyelembe véve. A legfrissebb, 2024 második negyedévére vonatkozó KSH lakáspiaci kiadvány szerint az új lakások országos átlagára a 2023. évi 62,6 millióról 66,1 millió forintra emelkedett, a négyzetméterár pedig elérte az 1,2 millió forintot.
„A fővárosban elérhető új lakások átlagos négyzetméterára 2024 harmadik negyedévére megközelítette a 1,5 millió forintot a Duna House Barométer adatai alapján, ami 2023 azonos időszakához hasonlítva 8 százalékos áremelkedést jelent, a budapesti új lakás vásárlására fordított átlagos összeg pedig 7 millió forinttal nőtt, csaknem elérte a 97,6 millió forintot. Nem csekély anyagi ráfordítást igényel tehát új lakásra szerződni sem vidéken, sem a fővárosban, ennek ellenére az utóbbinál is 15 százalékkal több ilyen ingatlant adtak el a tavalyihoz képest a Duna House szakértői idén” – mondta el Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.
A kínált lakások árszintje erősen függ a projektek minőségén és energiahatékonyságán túl a városon belüli elhelyezkedéstől is: a harmadik negyedévre vonatkozó Duna House Barométer alapján négy kerületben, az I., a II., a VI. és a XII. kerületben haladta meg az újépítésű otthonok átlagos négyzetméterára a 2 millió forintot, Terézvárosban és a II. kerületben pedig már 3 millió forintnál is magasabb áron kínálják az új lakásokat. Másfél millió forint és 2 millió forint közötti négyzetméteráron Óbudán, Erzsébetvárosban, Józsefvárosban és Újbudán nézelődhetnek a vevők, milliós négyzetméterár alatt pedig már csak Soroksár kínálja az újépítésű otthonokat. A legtöbb kerületben 1-1,5 millió forint közötti négyzetméterárra számíthatnak az érdeklődők.
A KSH szerint az idei év első felébenBudapest XI. kerületében kelt el a legtöbb új lakás. Az átlagáruk 101, négyzetméteráruk 1,8 millió forint volt. Az Eltinga Lakáspiaci riportja szerint a harmadik negyedévben is népszerű volt Újbuda, a negyedévben értékesített lakások 19 százaléka itt talált gazdára, 22 százalékuk a főváros pesti oldalának megfizethetőbb, külső kerületeiben több mint harmaduk az új lakásokban leginkább bővelkedő XIII. kerületben kelt el. „Lakástípus tekintetében zömében a kétszobás lakások iránt volt erős az érdeklődés, az idén értékesített lakások közel fele a könnyen kiadható, nappalival és egy hálószobával rendelkező kategóriába tartozott, 12 százalékuk ennél is kisebb, stúdiólakás volt. A nagyobb, többgyermekes családok számára ideális három- és négyszobás lakások iránt 28 százalék, illetve 13 százalékos volt a kereslet” – sorolta Máté Ferenc az Eltingától származó adatokat.
A főváros mellett a vármegyeszékhelyek és a kisebb városok átlagos négyzetméteráraiban is számottevő különbségek jelentkeznek. A KSH jelentése szerint míg a négyzetméterárak Székesfehérváron és Debrecenben átlépték az 1 millió forintot, addig például Nyíregyházán nem érték el a 700 ezer forintot sem. A Balaton fővárosában, Siófokon folytatódott az áremelkedés, az új lakások átlagos négyzetméterára elérte az 1,4 millió forintot.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.