Továbbra is mélyponton a használtautó-import

Továbbra is mélyponton a használtautó-import
2022. 12. 05., 10:13

2022 novemberben sem mozdult felfelé az itthon forgalomba helyezett külföldi használt személyautók száma: a Datahouse friss adatai szerint a használtimport volumene 9 663 volt, ami 19 százalékkal marad el a tavalyi hasonló időszakban regisztrált 11 963 darabtól.

„Az idei nyár fontos fordulópont volt a használtautó-import szegmensében – magyarázza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – Az év első felében kifejezetten aktív volt a piac, jelentős pótlólagos keresletet biztosított azok köre is, akik az alkatrészhiány miatt fellépő ellátási zavarok miatt az újautópiac helyett külföldről próbáltak autóhoz jutni. Nyár óta azonban a kereslet érezhetően visszaesett: a megélhetési és rezsiköltségek alakulása komoly bizonytalanságot eredményezett, ebben a helyzetben pedig a potenciális vásárlók egy része egyelőre halasztja az autóvásárlást.”

Míg az év első öt hónapjában átlagosan 11 700 használt személyautót helyeztek forgalomba Magyarországon, augusztus óta a havi volumenek folyamatosan 9700 körül mozognak. Ez 17 százalékos visszaesést jelent. A következő hónapokban sem várható érdemi elmozdulás, a piac újbóli élénkülését a JóAutók.hu 2023 tavaszára jelzi előre.

A 2022 november végéig behozott használt személyautók 31 százalékát három márka: a Volkswagen (12 százalék), az Opel (10 százalék) és a Ford (9 százalék) gyártmányai teszik ki. A fenti márkákat egyenként 5-6 százalékos részesedéssel a Toyota, az Audi, a BMW, a Hyundai és a Mercedes követi a listán.

A használtautó-import idei mennyisége november végéig összesen 118 583 volt, ami 2,8 százalékkal alacsonyabb az előző év hasonló időszakában regisztrált 121 976 darabnál. Ugyanebben az időszakban az újautó-eladások száma 103 525 volt, ami 8,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbi 113 193-as értéktől.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS