Továbbra is a fővárosi agglomeráció a legkedveltebb ingatlanpiaci célpont

2021. 06. 04., 10:45

Továbbra is a fővárosi agglomeráció, ezen belül a Szigetszentmiklósi járás a legkedveltebb ingatlanpiaci célpont – közölte az Otthon Centrum az MTI-vel.

Az ingatlanközvetítő hálózat a legfrissebb tanulmányában az ország különböző településeinek vándorlási többletét, az oda- és az onnan elköltözők arányát elemezte.

A közleményben Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a fővárosi agglomeráció minden járását, és egész Pest megyét pozitív vándorlási mérleg jellemezte az utóbbi években. Népességarányosan a Szigetszentmiklósi járás, majd Budakeszi, és Ráckeve térsége könyvelte el a legnagyobb vándorlási nyereséget 2019-ben.

Közölték, a trend megállíthatatlan, és a pandémia okozta ingatlanpiaci leállást leszámítva töretlen irányú. Évtizedes ingatlanpiaci tapasztalat, hogy gazdasági konjunktúra idején többen költöznek ki az agglomerációba, mint ahányan a városba - jegyezték meg.

A legtöbb adásvétel a legnagyobb településeken és vonzáskörzetükben történt. A legfrissebb vándorlási adatokkal azonos időszakban, tehát 2019-ben a Szigetszentmiklósi járás településein 2100, az Érdi járásban 1600, a Dunakeszi járásban 1350 tranzakció ment végbe.

A Központi Statisztikai Hivatal 2020. évi előzetes adatai alapján a legtöbb tranzakció szintén a Szigetszentmiklósi járásban volt 819, amelyet az Érdi és Gödöllői járás követett 794 tranzakcióval. A sort a Szobi járás zárja 170 tranzakcióval. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS