Tovább emelkedtek a lakbérek áprilisban

2023. 05. 23., 17:53

Áprilisban az előző hónaphoz képest országosan 0,7, Budapesten 1,7 százalékkal nőttek a kínálati bérleti díjak – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex áprilisi adataiból.

Az előző év azonos időszakinál országosan 17, Budapesten 19 százalékkal, a 2015. évinél pedig 81, illetve 75 százalékkal voltak magasabbak az áprilisi lakbérek.

A nominális lakbérek szintje már több mint egy éve a 2020. januári csúcs fölé emelkedett, 2023 áprilisában országosan 25, Budapesten 23 százalékkal meghaladta azt. Ugyanakkor a fogyasztóiár-indexet figyelembe véve a reállakbérek 13, illetve 14 százalékkal voltak alacsonyabbak a járvány előtti szintnél. Az előző hónaphoz mérten a nominális díjak országosan gyakorlatilag a fogyasztói árakhoz hasonló mértékben emelkedtek, emiatt a reállakbérek alapvetően az előző havi szinten maradtak, ugyanakkor a fővárosban az inflációt meghaladó nominális díjnövekedés a reálmutató enyhe emelkedését idézte elő.

A fővárosban a budai hegyvidéki kerületek kivételével (–1,9 százalék) valamennyi kerületcsoportban emelkedtek a lakbérek egy hónap alatt: a pesti külső és belső kerületekben 1–2 százalékkal, a pesti átmeneti kerületekben 2 százalékot meghaladó, a budai egyéb kerületekben pedig 4 százalékot megközelítő mértékben. Egy év leforgása alatt a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb (21 százalék), és a budai hegyvidéki kerületekben a legkisebb (16 százalék) a drágulás. (Budai hegyvidéki kerület: I., II., XII.; budai egyéb kerület: III., XI., XXII.; pesti belső kerület: V., VI., VII., VIII., IX.; pesti átmeneti kerület: X., XIII., XIV., XIX., XX.; pesti külső kerület: IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXI., XXIII.)

A fővárosi kiadó lakások kínálata továbbra is közel ötödével elmaradt az egy évvel korábbitól

2023 első négy hónapjában a figyelembe vett hirdetések 57 százaléka fővárosi, 28 százaléka megyei jogú, 14 százaléka nem megyei jogú városban lévő lakásra vonatkozott. A kiadásra meghirdetett lakások alapterülete Budapesten átlagosan 54, a megyei jogú városokban 57 m2 volt. A kisebb településeken – a nem megyei jogú városokban és a községekben – általában nagyobbak a kiadó lakások, átlagos alapterületük 66 m2 volt. A legnagyobb alapterületű (átlagosan 76 m2-es) albérleteket továbbra is Pest vármegyében hirdették.

Országosan a megfigyelt hirdetések túlnyomó többsége (92 százaléka) többlakásos épületben lévő lakásra vonatkozott, a fennmaradó mintegy 8 százalék esetében családi házat hirdettek meg. Budapesten ugyanakkor a kiadó lakások mindössze 3,8 százaléka volt családi ház. 2023. január–áprilisban a fővárosban a hirdetések 42, országosan 44 százaléka származott magánszemélytől. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS