Több mint 1,4 millióan kapják meg már februárban a családi adóvisszatérítést

2022. 01. 18., 09:47

Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján több mint 1,4 millióan kapják kézhez a családi adóvisszatérítést már februárban. Ez a szám még tovább nőhet, az adatok ugyanis még nem tartalmazzák a decemberi bér- és járulékadatokat – tájékoztatta az MTI-t Tállai András.

Az év tizenkét hónapja közül a legnagyobb jövedelmet jellemzően a decemberi járulékbevallások tartalmazzák, és ezek január 20-ig érkeznek be az adóhivatalhoz – mondta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Hangsúlyozta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már tavaly ősz óta dolgozik azon, hogy a családi adóvisszatérítés összegéhez minden jogosult időben és a lehető legegyszerűbben – az érintettek többsége adminisztráció mentesen, automatikusan – jusson hozzá.

A magyar adóhivatal az Európai Unió egyik legfejlettebb informatikai eszközrendszerével rendelkezik, ezért zökkenőmentesen és példátlanul rövid idő alatt képes feldolgozni a Magyar Államkincstártól, illetve a Honvédelmi Minisztériumtól kapott családipótlék-adatokat, a rendelkezésére álló járulékbevallásokat és a határidőben beérkezett úgynevezett VISSZADO-nyilatkozatokat.

Februárban az kapja meg a családi adóvisszatérítés összegét, akinek utalási adatait ismerte a NAV, így például az, aki kézhez kapja a családi pótlékot, valamint az, aki 2021. december 31-ig benyújtotta a VISSZADO-nyilatkozatát – emlékeztetett Tállai András.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az adóvisszatérítéshez való jog nem veszhet el, ez a jog az arra jogosultakat mindenképp megilleti. Aki elmulasztotta 2021. december 31-ig nyilatkozatát benyújtani, valamint a NAV sem ismeri az utaláshoz szükséges adatait, az az adóhivatal által elkészített bevallási tervezetében, vagy az szja-bevallásában veheti igénybe az adóvisszatérítést.

A nemzetközi adózás történetében egyedülálló a családi adóvisszatérítés, amely minden olyan gyermeket nevelő szülőnek jár, aki tavaly legalább egy napig családi kedvezményre volt jogosult – emelte ki az államtitkár.

Hozzátette: az adóvisszatérítéssel a várandós édesanya és a vele közös háztartásban elő házastársa is számolhat, sőt a 2021-ben befizetett adó visszajár a családi pótlékban saját jogán és a rokkantsági járadékban részesülőnek, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója közül annak, aki év közben a családi kedvezményt igénybe vette. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS