Szolgáltatások külkereskedelme: 2,7 milliárd eurós aktívumot mutat a mérleg

2023. 08. 30., 09:52

2023 II. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportjának értéke 7,8 milliárd euró, az importé 5,1 milliárd euró volt, az előbbi 6,7, az utóbbi 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2023. II. negyedévben az export értéke 7,8 milliárd euró (2,9 ezer milliárd forint), az importé 5,1 milliárd euró (1,9 ezer milliárd forint) volt. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 2,7 milliárd eurót (1,0 ezer milliárd forintot) tett ki.

A szolgáltatáscsoportok közül a szállítási szolgáltatások 918, a turizmus 907 millió euróval járult hozzá az aktívumhoz.

Szolgáltatásexportunk 62, -importunk 71 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ebben a viszonylatban 1,3 milliárd eurós többlet keletkezett.

Legfontosabb partnerünk továbbra is Németország, amely 20 százalékkal részesedett az összforgalomból. A második helyen az Amerikai Egyesült Államok, míg a harmadik helyen Ausztria áll, hozzájuk a szolgáltatáskereskedelem 9,0, illetve 7,5 százaléka kapcsolódik.

A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 41 százalék (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 21 százalék) volt, továbbá jelentős a szállítási szolgáltatások 28 és a turizmus 21 százalékos részesedése. Az importban is az üzleti szolgáltatások domináltak, 54 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatások részaránya 30 százalék volt), miközben a szállítási szolgáltatások 25, a turizmus 15 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.

2023. II. negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a szolgáltatásexport euróban számított értéke 6,7 százalékkal, az importé 0,8 százalékkal nőtt (forintban számítva az export értéke 3,1 százalékkal emelkedett, az importé 2,6 százalékkal csökkent). Az aktívum (az export és az import különbsége) 451 millió euróval (138 milliárd forinttal) meghaladta az előző év azonos időszaki többletet.

Az aktívum növekedéséhez nagyban hozzájárult a turizmus és a bérmunka-szolgáltatási díj egyenlegének 137, illetve 110 millió euró értékű javulása.

Aktívumunk értéke az európai uniós forgalomban 22 százalékkal, 234 millió euróval emelkedett, amely szinte teljes egészében a legfontosabb partnerünkkel, Németországgal szemben regisztrált többlet 226 millió eurós növekedésére vezethető vissza.

Az EU-n kívüli országok esetében az aktívum 217 millió euróval, 18 százalékkal nőtt. Számos partnerországgal szemben regisztráltunk mérsékelt mérlegjavulást (pl. az ukrajnai egyenlegünk 42, a svájci 34 millió euróval vált kedvezőbbé).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS