Szolgáltatások külkereskedelme: 2,7 milliárd eurós aktívumot mutat a mérleg

2023. 08. 30., 09:52

2023 II. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportjának értéke 7,8 milliárd euró, az importé 5,1 milliárd euró volt, az előbbi 6,7, az utóbbi 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2023. II. negyedévben az export értéke 7,8 milliárd euró (2,9 ezer milliárd forint), az importé 5,1 milliárd euró (1,9 ezer milliárd forint) volt. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 2,7 milliárd eurót (1,0 ezer milliárd forintot) tett ki.

A szolgáltatáscsoportok közül a szállítási szolgáltatások 918, a turizmus 907 millió euróval járult hozzá az aktívumhoz.

Szolgáltatásexportunk 62, -importunk 71 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ebben a viszonylatban 1,3 milliárd eurós többlet keletkezett.

Legfontosabb partnerünk továbbra is Németország, amely 20 százalékkal részesedett az összforgalomból. A második helyen az Amerikai Egyesült Államok, míg a harmadik helyen Ausztria áll, hozzájuk a szolgáltatáskereskedelem 9,0, illetve 7,5 százaléka kapcsolódik.

A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 41 százalék (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 21 százalék) volt, továbbá jelentős a szállítási szolgáltatások 28 és a turizmus 21 százalékos részesedése. Az importban is az üzleti szolgáltatások domináltak, 54 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatások részaránya 30 százalék volt), miközben a szállítási szolgáltatások 25, a turizmus 15 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.

2023. II. negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a szolgáltatásexport euróban számított értéke 6,7 százalékkal, az importé 0,8 százalékkal nőtt (forintban számítva az export értéke 3,1 százalékkal emelkedett, az importé 2,6 százalékkal csökkent). Az aktívum (az export és az import különbsége) 451 millió euróval (138 milliárd forinttal) meghaladta az előző év azonos időszaki többletet.

Az aktívum növekedéséhez nagyban hozzájárult a turizmus és a bérmunka-szolgáltatási díj egyenlegének 137, illetve 110 millió euró értékű javulása.

Aktívumunk értéke az európai uniós forgalomban 22 százalékkal, 234 millió euróval emelkedett, amely szinte teljes egészében a legfontosabb partnerünkkel, Németországgal szemben regisztrált többlet 226 millió eurós növekedésére vezethető vissza.

Az EU-n kívüli országok esetében az aktívum 217 millió euróval, 18 százalékkal nőtt. Számos partnerországgal szemben regisztráltunk mérsékelt mérlegjavulást (pl. az ukrajnai egyenlegünk 42, a svájci 34 millió euróval vált kedvezőbbé).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS