Szolgáltatás-külkereskedelem: 1000 milliárd forint volt az aktívum 2023 végén

2024. 03. 01., 09:10

2023 IV. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 5,8, importja 0,2 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest; az aktívum 2,6 milliárd euró volt, 462 millió euróval több a 2022. IV. negyedévinél – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2023. IV. negyedévben az export értéke 8,5 milliárd euró (3,3 ezer milliárd forint), az importé 5,9 milliárd euró (2,3 ezer milliárd forint) volt. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 2,6 milliárd eurót (1 ezer milliárd forintot) tett ki. A szolgáltatáscsoportok közül az üzleti szolgáltatások 594, a szállítási szolgáltatások 580, a turizmus 903 millió euróval járultak hozzá a 2023. IV. negyedéves aktívumhoz.

Szolgáltatásexportunk 63, -importunk 74 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ebben a viszonylatban 1,1 milliárd eurós többlet keletkezett. Első számú partnerünk továbbra is Németország, amellyel az összforgalom 21 százalékát bonyolítottuk le. A második legfontosabb, az Amerikai Egyesült Államok 9,7, míg a harmadik helyen álló Ausztria 7,8 százalékkal részesedett a kereskedelemből.

A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 47 százalék (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 26 százalék) volt, ezt követte a szállítási szolgáltatások 23, majd a turizmus 20 százalékos részesedéssel. Az import tekintetében a legkiemelkedőbb szintén az üzleti szolgáltatások részaránya volt 58 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 32 százalék), miközben a szállítási szolgáltatások 23, a turizmus 14 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.

Éves összevetésben a szolgáltatásexport euróban számított értéke 5,8 százalékkal nőtt (forintban 1,6 százalékkal csökkent), az import értéke 0,2 százalékkal növekedett (forintban 6,9 százalékos csökkenés volt). Az aktívum 462 millió euróval (114 milliárd forinttal) meghaladta a megelőző év azonos időszaki többletét.

Az aktívum mérsékelt bővüléséhez elsősorban a turizmus és a bérmunka-szolgáltatások egyenlegének 270 és 135 millió eurós növekedése járult hozzá, fontos azonban kiemelni a szállítási szolgáltatások egyenlegében bekövetkezett 20 millió euró értékű csökkenést.

Aktívumunk az európai uniós forgalomban 23 százalékkal, 201 millió euróval vált kedvezőbbé, amihez jelentősen hozzájárult két kiemelt partnerünkkel, Németországgal és Írországgal folytatott kereskedelmünk egyenlegének 116 és 60,4 millió euró értékű javulása. Az EU-n kívüli országok esetében a többlet 261 millió euróval, 20 százalékkal emelkedett. A legnagyobb értékű egyenlegjavulást, 154 millió eurót Svájc viszonylatában regisztrálta a KSH.

2023 egészét tekintve a kivitel értéke 2023-ban 33,7 milliárd euró (12,9 ezer milliárd forint), a behozatalé 22,7 milliárd euró (8,7 ezer milliárd forint) volt. Éves összevetésben a kivitel értéke 11,6 százalékkal (3,5 milliárd euróval), a behozatalé 6,7 százalékkal (1,4 milliárd euróval) bővült. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS