Sokan érzik úgy, hogy túl sokat költenek digitális előfizetésekre

2022. 07. 28., 12:27

A világjárvány és a lezárások idején soha nem látott mértékben nőtt az online tartalom fogyasztása. Az EY több mint 20000 háztartás megkérdezésével készült nemzetközi felmérése alapján azonban most visszavonulót fújhatnak az emberek. Sokan érzik úgy, hogy túl sokat költenek digitális előfizetésekre, a válaszadók jelentős része ráadásul a szolgáltatók ajánlataival sem teljesen elégedett.

A világszerte egyre erősödő infláció tudatosabb költésre ösztönzi a fogyasztókat. Az EY felmérésében megkérdezettek több mint fele aggódik amiatt, hogy internet (60 százalék) és televíziós (55 százalék) szolgáltatója emelni fogja az előfizetési díjakat, miközben 45 százalékuk úgy véli, túl sokat fizet olyan tartalmakért, amelyeket valójában nem is fogyaszt. A felmérés szerint a pandémiából kilábalva normalizálódik a digitális eszközök használata, sokan igyekeznek kevesebb időt tölteni az interneten (34 százalék). A megkérdezettek közel harmada (27 százalék) ezért nem fizetne elő annyi különböző streaming szolgáltatásra, 21 százalékuk pedig arra is nyitott, hogy csökkentse az otthonában lévő lejátszó eszközök számát. 

„Ahogy a világon szinte mindenhol, Magyarországon is egyre magasabb az infláció. Az áremelkedéssel kapcsolatos aggodalmak az első között áshatják alá az online tartalmak iránti igényt. Mivel ezekről a szolgáltatásokról sok esetben könnyen le- és fel lehet iratkozni, a cégeknek tudatosan kell alakítaniuk ajánlataikat. Ami egy vagy akár félévvel ezelőtt még megérte az embereknek, könnyen lehet, hogy holnap már nem fogja" – hangsúlyozta László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője. 

A kutatás azt is kiemeli, hogy a fogyasztók véleménye szerint túlságosan összetett a szolgáltatók kínálata. A válaszadók kétharmada (33 százalék) nehezen értelmezi a különböző digitális csomagok tartalmát, 38 százalékuk pedig nagyon kevés különbséget lát a konkurens szolgáltatók ajánlatai között.  

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS