Romlottak a lakáspiaci várakozások a GKI szerint

2020. 05. 06., 14:30

Az előző negyedévhez képest romlottak a lakáspiaci cégek várakozásai – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Masterplat Nyrt. közös, áprilisi felméréséből.

A kilátásokat összesítő lakáspiaci index értéke országosan mínusz 8,6, a fővárosban mínusz 8; mindkettő 2015-ben volt csak alacsonyabb a mostaninál.

Országosan a megkérdezettek 75 százaléka számít az árak csökkenésére, míg drágulásra csupán 1 százalékuk. A fővárosban kissé kedvezőbb a helyzet, de ott is csak 2 százalék vár emelkedést, visszaesést ugyanakkor 69 százalék. A csökkenés is kissé eltérő ütemű lehet régiónként. Mértéke Budapesten átlagosan 9-10 százalék, vidéken viszont a 13 százalékot is elérheti a következő egy évben.

A kilátások a pesti belvárosra és a főváros budai oldalára a legkedvezőbbek, a válaszok alapján itt még viszonylag enyhe a visszaesés. Vidéken a nyugat-magyarországi családi házak jelentik az egyetlen kivételt a kilátások jelentős mértékű romlása alól, míg az ingatlanok típusaiból az új építésű lakás az egyetlen, amelynél az egész országban egységesen 5 százalék körüli áresés várható. A kilátások összesítése alapján az elemzés a forgalom erőteljes csökkenését valószínűsíti.

A folyamat a bérleti díjakat hasonló mértékben érintheti a várakozások szerint. A megkérdezettek négyötöde számít csökkenésre a következő egy évben. A díjak mérséklődése mindenütt meghaladhatja a 10 százalékot – derül ki a válaszokból.

A felmérés kiemeli a járvány hatását a visszaesésben, de hangsúlyozták, hogy a lakáspiac felfutása már a koronavírus előtt megtorpant. Az állampapírok már kevésbé vonzóak, és a válság is felértékeli az ingatlant mint befektetést, de a lakosság óvatosabb lett, sokan tartalékolnak a munkahelyek megszűnése miatt - tették hozzá.

A GKI negyedévente összesíti az ingatlanokkal foglalkozó fejlesztő, forgalmazó, tanácsadó, üzemeltető cégek, és a lakosság várakozásait. A felmérést január óta a Masterplast Nyrt. támogatásával készítik. A szerdán közölt adatok 118 cég válaszain alapulnak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS