A magyar gazdaságpolitika elsődleges célja az eddig elért gazdasági eredmények megvédése, valamint a gazdasági növekedés lendületének visszanyerése – áll a Pénzügyminisztérium által bemutatott Konvergencia Programban, amelyet a tárca benyújtott az Európai Bizottsághoz.
A dokumentum idén 3 százalékos gazdasági visszaeséssel és 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol, míg jövőre a gazdaság teljesítménye 4,8 százalékkal erősödhet.
A dokumentumban a tavalyi Konvergencia Programhoz képest – amelyben az Európai Uniós átlag feletti növekedés és csökkenő államadósság kapott hangsúlyos szerepet – most a koronavírus-járvány által előidézett gazdasági válság áll a középpontban.
Mivel a koronavírus-válság közvetlen és közvetett gazdasági következményeinek kezelése a költségvetés növekvő szerepvállalásával jár, a költségvetési hiány meg fogja haladni az idénre előirányzott mértéket: az idén 3,8 százalék várható, majd a programidőszak végére 1 százalékra mérséklődik.
A dokumentum idén 3,0 százalékos GDP-visszaesést valószínűsít, ugyanakkor 2021-ben a növekedés a 4,8 százalékot is elérheti és 2022-től 2024-ig 4 százalék fölötti GDP-bővülés várható. A GDP-arányos államadósság csökkenő trendje az idei átmeneti megakadást követően 2021-től visszatér, és 2024-ben az adósságráta a 60 százalékos referenciaérték alá kerülhet.
A magyar gazdaságpolitika továbbra is elkötelezett a felzárkózási folyamat mellett, amelyet a versenyképesség javításával, az adócsökkentések folytatásával és a felelős költségvetési gazdálkodás fenntartásával kíván elérni a kormány.
Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának köszönhetően a járvány egy ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért márciusban, így a magyar gazdaság újraindítását is eredményesen segíthetik a gazdaságvédelmi intézkedések. (Pénzügyminisztérium)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.