Párizsban a legdrágábbak a lakások, Budapestet Prága és Pozsony is megelőzi

2021. 07. 26., 19:00

Tovább robogott az európai lakáspiac a világjárvány alatt: a Deloitte Property Index felmérésében vizsgált 24 főváros közül 2020-ban csupán az olasz fővárosban csökkentek az új építésű lakások árai, és ismét Párizs lett a legdrágább európai főváros. Közép-Kelet-Európában a bérek dinamikus növekedése ellenére a lakóingatlanok az átlagfizetésekhez viszonyítva továbbra is a legdrágábbak között vannak: egy új lakás vásárlásához Szerbiában és Csehországban kell a legtöbbet dolgozni. A visegrádi országok közül a magyar fővárosban lehet a legolcsóbban lakást bérelni.

A Deloitte Property Index jubileumi, 10. kiadásának adatai szerint a 24 európai ország közül tavaly első alkalommal lett Ausztria a legdrágább a 4457 eurós négyzetméterenkénti átlagárral. A második helyezett 4421 eurós átlagárral Franciaország lett. Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2020-ban 1657 euró volt.

A legdrágább európai város 2020-ben továbbra is Párizs, ahol közel 13 ezer eurót kell fizetni egy négyzetméterért új lakás vásárlása esetén. A lista második helyezettje Tel-Aviv, míg a harmadik helyen – Londont is megelőzve – München szerepel, ahol átlagosan 8700 eurót kell fizetni egy négyzetméterért. Budapesten 2020-ban az új lakások átlagos négyzetméterára 2207 euró volt. Régiónkban ennél többet Prágában (3624 euró/m2) és Pozsonyban (2805 euró/m2) kellett fizetni a lakásokért.

„Az általános európai lakóingatlan-piaci áremelkedés 2020-ban jelentős földrajzi eltérések mellett és hullámzóan folytatódott. A norvég Bergen esetében például 2019-ben még mintegy 24 százalékos árnövekedést láthattunk, ugyanitt 2020-ban már mintegy 15 százalékkal estek az új lakások árai. Ezzel szemben a norvég fővárosban, Oslóban 2019-ben még 9 százalékkal csökkentek az árak és a trend itt is megfordult, de ellentétes irányban: 2020-ban már 8,4 százalékkal nőttek a norvég fővárosban az új lakások árai. Érdemes megjegyezni, hogy 10 százalékot meghaladó mértékben Pozsonyban és Madridban nőttek a lakásárak. A vizsgált fővárosok továbbra is jól teljesítettek, a fővárosok közül csak Rómában csökkentek a lakásárak. 2020-ban új jelenségként már több európai nagyvárosban 10 százalékot meghaladó árcsökkenést is mérhettünk. Összességében a pandémia és annak gazdasági hatásai igen eltérő mértékben érintette Európa nagyvárosait. Az európai lakáspiaci árak változékonysága növekedett” – mondta Kohári Gábor, a Deloitte Magyarország Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettese.

Mennyit kell dolgozni egy átlagos lakásért?

Annak megállapítására, hogy a fenti árak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index megvizsgálta azt is, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kell dolgozni egy átlagos 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Az elemzés alapján saját lakás a legkevésbé Szerbiában megfizethető, hiszen ott 15,2 évig kell dolgozni a saját lakásért, de Csehországban sem sokkal jobb a helyzet, ott 12,2 év szükséges hozzá.  A tanulmány adatai szerint Magyarországon 8,4 évig kell a teljes éves bruttó átlagkeresetet félretenni, hogy saját lakást vásárolhassunk.

Európában 2020-ban Párizsban kellett a legtöbbet, négyzetméterenként átlagosan 28,6 eurót fizetni a bérelt ingatlanokért. Budapesten az átlagos bérleti díj négyzetméterenként 9,76 euró volt, ami a vizsgált 62 európai város közül a 39. legmagasabb. Ugyanakkor, Budapesten a bérleti díjak jelentős mértékben csökkentek 2019-hez képest.

„Ez a bérleti díj csökkenés vélhetően annak köszönhető, hogy a járványügyi korlátozások hatására a rövidtávú, turisztikai célú lakáskiadások lehetősége jelentősen korlátozódott, illetve a vidéki diákok és munkavállalók száma is csökkent a fővárosban, így a hosszú távú bérleti piacon megjelent kínálat jelentősen javította a bérlők alkupozícióját” – mondta Ámann Róbert, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

Az új építési engedélyek számát nézve Magyarország ezer lakosra vetített 2,31-es mutatója elmarad a környező országok mutatójától. Az ezer főre jutó építési engedélyek száma például Lengyelországban 5,85, Csehországban 3,29, Szlovákiában pedig 3,62 volt. 2020-ban a vizsgált országok közül Ausztriában bővült a legdinamikusabban a lakásállomány. Az országban az ezer főre jutó építési engedélyek száma meghaladta a 10-et.

„A COVID-19 válság az osztrák lakóingatlanpiacot egyáltalán nem viselte meg, sőt a lakóingatlanok árnövekedése 2020-ban még gyorsult is. Elsősorban az osztrák családi házak és a korábban alulértékelt vidéki ingatlanok jelentős árnövekedése a szembetűnő" – emelte ki Kohári Gábor.

A Deloitte Property Index tanulmányról részletesen itt olvashat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 07:30:05
Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS