Tovább robogott az európai lakáspiac a világjárvány alatt: a Deloitte Property Index felmérésében vizsgált 24 főváros közül 2020-ban csupán az olasz fővárosban csökkentek az új építésű lakások árai, és ismét Párizs lett a legdrágább európai főváros. Közép-Kelet-Európában a bérek dinamikus növekedése ellenére a lakóingatlanok az átlagfizetésekhez viszonyítva továbbra is a legdrágábbak között vannak: egy új lakás vásárlásához Szerbiában és Csehországban kell a legtöbbet dolgozni. A visegrádi országok közül a magyar fővárosban lehet a legolcsóbban lakást bérelni.
A Deloitte Property Index jubileumi, 10. kiadásának adatai szerint a 24 európai ország közül tavaly első alkalommal lett Ausztria a legdrágább a 4457 eurós négyzetméterenkénti átlagárral. A második helyezett 4421 eurós átlagárral Franciaország lett. Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2020-ban 1657 euró volt.
A legdrágább európai város 2020-ben továbbra is Párizs, ahol közel 13 ezer eurót kell fizetni egy négyzetméterért új lakás vásárlása esetén. A lista második helyezettje Tel-Aviv, míg a harmadik helyen – Londont is megelőzve – München szerepel, ahol átlagosan 8700 eurót kell fizetni egy négyzetméterért. Budapesten 2020-ban az új lakások átlagos négyzetméterára 2207 euró volt. Régiónkban ennél többet Prágában (3624 euró/m2) és Pozsonyban (2805 euró/m2) kellett fizetni a lakásokért.
„Az általános európai lakóingatlan-piaci áremelkedés 2020-ban jelentős földrajzi eltérések mellett és hullámzóan folytatódott. A norvég Bergen esetében például 2019-ben még mintegy 24 százalékos árnövekedést láthattunk, ugyanitt 2020-ban már mintegy 15 százalékkal estek az új lakások árai. Ezzel szemben a norvég fővárosban, Oslóban 2019-ben még 9 százalékkal csökkentek az árak és a trend itt is megfordult, de ellentétes irányban: 2020-ban már 8,4 százalékkal nőttek a norvég fővárosban az új lakások árai. Érdemes megjegyezni, hogy 10 százalékot meghaladó mértékben Pozsonyban és Madridban nőttek a lakásárak. A vizsgált fővárosok továbbra is jól teljesítettek, a fővárosok közül csak Rómában csökkentek a lakásárak. 2020-ban új jelenségként már több európai nagyvárosban 10 százalékot meghaladó árcsökkenést is mérhettünk. Összességében a pandémia és annak gazdasági hatásai igen eltérő mértékben érintette Európa nagyvárosait. Az európai lakáspiaci árak változékonysága növekedett” – mondta Kohári Gábor, a Deloitte Magyarország Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettese.
Mennyit kell dolgozni egy átlagos lakásért?
Annak megállapítására, hogy a fenti árak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index megvizsgálta azt is, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kell dolgozni egy átlagos 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Az elemzés alapján saját lakás a legkevésbé Szerbiában megfizethető, hiszen ott 15,2 évig kell dolgozni a saját lakásért, de Csehországban sem sokkal jobb a helyzet, ott 12,2 év szükséges hozzá. A tanulmány adatai szerint Magyarországon 8,4 évig kell a teljes éves bruttó átlagkeresetet félretenni, hogy saját lakást vásárolhassunk.
Európában 2020-ban Párizsban kellett a legtöbbet, négyzetméterenként átlagosan 28,6 eurót fizetni a bérelt ingatlanokért. Budapesten az átlagos bérleti díj négyzetméterenként 9,76 euró volt, ami a vizsgált 62 európai város közül a 39. legmagasabb. Ugyanakkor, Budapesten a bérleti díjak jelentős mértékben csökkentek 2019-hez képest.
„Ez a bérleti díj csökkenés vélhetően annak köszönhető, hogy a járványügyi korlátozások hatására a rövidtávú, turisztikai célú lakáskiadások lehetősége jelentősen korlátozódott, illetve a vidéki diákok és munkavállalók száma is csökkent a fővárosban, így a hosszú távú bérleti piacon megjelent kínálat jelentősen javította a bérlők alkupozícióját” – mondta Ámann Róbert, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.
Az új építési engedélyek számát nézve Magyarország ezer lakosra vetített 2,31-es mutatója elmarad a környező országok mutatójától. Az ezer főre jutó építési engedélyek száma például Lengyelországban 5,85, Csehországban 3,29, Szlovákiában pedig 3,62 volt. 2020-ban a vizsgált országok közül Ausztriában bővült a legdinamikusabban a lakásállomány. Az országban az ezer főre jutó építési engedélyek száma meghaladta a 10-et.
„A COVID-19 válság az osztrák lakóingatlanpiacot egyáltalán nem viselte meg, sőt a lakóingatlanok árnövekedése 2020-ban még gyorsult is. Elsősorban az osztrák családi házak és a korábban alulértékelt vidéki ingatlanok jelentős árnövekedése a szembetűnő" – emelte ki Kohári Gábor.
A Deloitte Property Index tanulmányról részletesen itt olvashat.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.