Óriási hiánnyal zárta a tavalyi évet a nyugdíjkassza

2024. 01. 29., 11:10

A költségvetésben tervezettnél is sokkal nagyobbra nőtt a Nyugdíjbiztosítási Alap 2023-as hiánya. A Bankmonitor összegyűjtötte, hogyan alakultak tavaly a járulékbevételek és a nyugdíjkiadások, és a számokból kiindulva kell-e számítani a jövőben a nyugdíjrendszer érdemi átalakítására.

Az államháztartás pénzügyeinek 2023-as alakulásáról szóló tájékoztatóból az is kiolvasható, hogyan alakultak tavaly a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei és kiadásai.

5760 milliárd forint lett a nyugdíjkiadás 2023-ban

Tavaly a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásokban részesülők száma meghaladta a 2,4 millió főt. Közülük 2 millióan kaptak öregségi (korbetöltött) nyugdíjat, a többiek pedig más típusú ellátásokban, például megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban vagy árvaellátásban részesültek. Az átlagos öregségi nyugdíj 2023. októberben 210 ezer forint volt, de a 3,1 százalékos novemberi nyugdíjkorrekció következtében év végére 217 ezer forint fölé emelkedett.

A 2023-as költségvetési terv eredetileg 5546 milliárd forintot szánt a Nyugdíjbiztosítási Alap nyugellátási célú kiadásaira. Azonban a gazdasági folyamatok közbeszóltak: az infláció lényegesen magasabb lett a vártnál, ezért a nyugdíjak értékének megőrzéséhez az államnak a tervezettnél nagyobb összeget kellett nyugdíjakra költenie. A Pénzügyminisztérium friss közzétételéből megtudtuk, hogy a nyugdíjkiadások 2023-ban végül 5760 milliárd forintban teljesültek – ez a megelőző évhez képest 20,2 százalékos növekedést jelentett.

Ezek alapján teljességgel beigazolódott a Bankmonitor korábbi prognózisa, miszerint novemberben 3százalék fölötti nyugdíjkorrekcióra lehet szükség, így a nyugdíjkassza kiadásai 200 milliárd forinttal haladhatják meg a 2023-as terveket.

A nyugdíjkassza bevételei tavaly sem fedezték a kiadásokat

A Nyugdíjbiztosítási Alap fő bevételi forrásai a társadalombiztosítási járulék ide irányított része (54 százalék) és a szociális hozzájárulási adó ide irányított része (71,6 százalék). A társadalombiztosítási járulék tavaly 2399 milliárd forint bevételt jelentett a nyugdíjkasszának (11,5 százalékkal többet a megelőző évhez képest), míg szociális hozzájárulási adóból 1902 milliárd forint (az előző évhez képest 16,4 százalékkal több) folyt be. Ez a két bevételi forrás tehát együttesen 4301 milliárd forintot hozott tavaly, azonban ez közel sem fedezte a nyugdíjkiadásokat, így a központi költségvetésből további célzott támogatásokat is el kellett különíteni a nyugdíjak finanszírozására.

Látható, hogy a járulék- és szocho-bevételek még egy átlagos hónapban sem voltak elegendőek a nyugdíjkiadások finanszírozására. Sőt, hatványozottan igaz volt ez februárban, amikor a 13. havi nyugdíj révén dupla kifizetést kaptak a jogosultak, valamint novemberben, amikor az alulbecsült infláció miatti évközi nyugdíjemelést egész évre visszamenőleg egy összegben kellett folyósítani.

A kormány természetesen számolt a várható hiánnyal, és ennek fedezése céljából a költségvetési terv 1072 milliárd forint központi támogatást irányított a Nyugdíjbiztosítási Alapba. A tényleges deficit azonban még ennél is nagyobb lett: a nyugdíjkassza járulék- és szocho-bevételei, illetve a kiadásai között végül 1459 milliárd forintos különbözet keletkezett. A megnövekedett hiányt részben a már említett novemberi kiadásnövekedés, részben a bevételek túlzottan optimista tervezése okozta.

Meddig mehet ez így tovább?

A legtöbb gazdasági szereplő (háztartás vagy vállalkozás) nem engedhetné meg magának azt, hogy a kiadásai tartósan és jelentősen meghaladják a bevételeit. Az állam azonban más helyzetben van: a fenti számokból látszik, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap tetemes hiánya mellett is zavartalanul tud működni a költségvetés. A Bankmonitor szakértői szerint mindaddig nem feltétlenül szükséges hozzányúlni a nyugdíjrendszer paramétereihez (pl. járulékkulcshoz, nyugdíjszámítási metódushoz, nyugdíjkorhatárhoz), amíg fennáll a kormányzati akarat és képesség a nyugdíjkassza deficitjének központi finanszírozására.

Az utóbbi hónapokban – az Európai Uniónak benyújtott magyar Helyreállítási Tervből kiindulva – megkezdődött egy szakmai diskurzus a méltányossági és fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyező potenciális nyugdíjreformról. A kormány kommunikációja azonban azt hangsúlyozza, hogy a magyar nyugdíjrendszernek még legalább 10 évig nem lesznek fenntarthatósági problémái. Ebből a Bankmonitor szakértői arra következtetnek, hogy a társadalom folytatódó elöregedése ellenére egyelőre sem a bevételi, sem a kiadási oldalon nem számíthatunk jelentős változásokra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.