Október óta nem volt ilyen alacsony az infláció

2023. 06. 08., 08:41

Az áprilisi 24,0 százalékról 21,5 százalékra „zuhant” az éves infláció 2023 májusában, így már „csak” három és félszer akkora, mint az eurózóna-beli ráta.

Ennél alacsonyabb inflációt utoljára 2022 októberében regisztrált a KSH, akkor 21,1 százalékos volt a ráta. A fogyasztói árak az előző hónaphoz képest is mérséklődtek (döntően az üzemanyagok árának 8,6 százalékos visszaesése miatt), de az élelmiszerek és a szolgáltatások is drágultak áprilishoz képest.

A 21,5 százalékos éves infláció „komponensei” a következők:

  • Az élelmiszerek ára 33,5 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább az édesipari lisztesárué (59,6 százalék), a kenyéré (52,7 százalék), a tejtermékeké (51,3 százalék), a vaj és vajkrémé (46,8 százalék), a tojásé (46,1 százalék), a száraztésztáé (37,4 százalék), a péksüteményeké (36,6 százalék), a tejé (34,9 százalék) és a sajté (33,7 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (7,2 százalék) és az étolaj (3,5 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.
  • A háztartási energia 37,2 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 49,1, a palackos gáz 47,2, az elektromos energia 27,2 százalékkal.
  • A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 19,3, ezen belül a szeszes italoké 25,8 százalékkal nőtt.
  • A tartós fogyasztási cikkekért 8,1, ezen belül az új személygépkocsikért 17,0, a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 14,5, a szobabútorokért 12,1 százalékkal kellett többet fizetni.
  • Az állateledelek ára 51,7, a mosó- és tisztítószereké 37,1, a testápolási cikkeké 25,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 16,4 százalékkal lett magasabb.
  • A járműüzemanyagok 17,7 százalékkal drágultak.
  • A szolgáltatások díja 14,3 százalékkal emelkedett, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 28,0, a sport- és múzeumi belépők 27,1, a belföldi üdülés 26,8, a járműjavítás és -karbantartás 23,1, a taxi 22,2, a lakásjavítás és -karbantartás 19,8 százalékkal került többe.

Kitekintés

Az eurózónában úgy tűnik, egyre kevésbé érvényesül „az elhibázott brüsszeli szankciók árfelhajtó hatása”. A közös pénzt használó tagállamokban az áprilisi 7,0 százalék után májusban 6,1 százalékos volt az éves szintű infláció.

Kétszámjegyű inflációt már csak a balti államokban (Litvánia 10,7, Észtország 11,2, Lettország 12,3 százalék) és Szlovákiában (12,3 százalék) mértek. Három tagállamban ugyanakkor már 3 százalék alatti az éves ráta: Luxemburgban 2,0, Belgiumban 2,7, Spanyolországban 2,9 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS