Az áprilisi 24,0 százalékról 21,5 százalékra „zuhant” az éves infláció 2023 májusában, így már „csak” három és félszer akkora, mint az eurózóna-beli ráta.
Ennél alacsonyabb inflációt utoljára 2022 októberében regisztrált a KSH, akkor 21,1 százalékos volt a ráta. A fogyasztói árak az előző hónaphoz képest is mérséklődtek (döntően az üzemanyagok árának 8,6 százalékos visszaesése miatt), de az élelmiszerek és a szolgáltatások is drágultak áprilishoz képest.
A 21,5 százalékos éves infláció „komponensei” a következők:
Az eurózónában úgy tűnik, egyre kevésbé érvényesül „az elhibázott brüsszeli szankciók árfelhajtó hatása”. A közös pénzt használó tagállamokban az áprilisi 7,0 százalék után májusban 6,1 százalékos volt az éves szintű infláció.
Kétszámjegyű inflációt már csak a balti államokban (Litvánia 10,7, Észtország 11,2, Lettország 12,3 százalék) és Szlovákiában (12,3 százalék) mértek. Három tagállamban ugyanakkor már 3 százalék alatti az éves ráta: Luxemburgban 2,0, Belgiumban 2,7, Spanyolországban 2,9 százalék.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.