Novemberi lakáspiac: nagyobb lakás volt a fő vásárlási cél

2018. 12. 13., 14:44

A leggyakoribb eladási ok novemberben a nagyobb ingatlanba költözés volt – derül ki többek között a Duna House elemzéséből.

  • Az év végéhez közeledve sem változtak jelentősen a lakóingatlanpiaci tendenciák. Az élénk forgalom mellett, az árak növekedése és az értékesítési idő csökkenése volt meghatározó november hónapban is. Továbbra is magasabb tranzakciószámokat becsül a Duna House a korábbi évekhez képest, így az idei értékek – a várakozásoknak megfelelően – felülmúlják majd a tavalyi számokat.
  • Nem csak a tranzakciószámok, hanem a négyzetméterárak is folyamatos növekedésben vannak. A panellakások négyzetmétere átlagosan 550 ezer forint Budán, és 450 ezer forint Pesten.
  • A tégla ingatlanok átlagértékei még ennél is magasabbak, a főváros jelentős részén már a 750 ezer forintot közelíti a négyzetméterár, de az olcsóbb kerületekben is 560 ezer forint az átlag.
  • Az értékesítési idő is folyamatosan rövidül, a panellakásokat már két hónap alatt el lehet adni, de a tégla ingatlanok adásvétele sem tart 3-4 hónapnál tovább.
  • Az ügyfélprofilban nem történt kiugró változás, továbbra is a 30-50 év közöttiek vásárolnak legnagyobb arányban, jobbára befektetési szándékkal.
  • Az eladók egyformán képviseltetik magukat a legtöbb korosztályból, csak a legfiatalabbak aránya alacsonyabb érezhetően.
  • A leggyakoribb eladási ok novemberben a nagyobb ingatlanba költözés volt.

Tranzakciók

Novemberben is erősebb volt az ingatlanpiac az elmúlt évekhez képest. Az idei érték 12 százalékkal magasabb a 2016-ban mért tranzakciószámoknál, de a tavalyi adatokhoz képest is 2 százalékos növekedést mutat. A Duna House decemberben is a tavalyinál erősebb eladási mutatókat vár, amellyel együtt az idei év tranzakcióinak száma várhatóan meg fogja haladni a 2017-es forgalmat.

Budapesten a 40-60 négyzetméter közötti ingatlanokat keresték legnagyobb arányban novemberben. A pesti kerületekben népszerűek voltak a 40 négyzetméter alatti lakások is, Budán azonban ezek aránya elhanyagolható volt az elmúlt hónapban. A négyzetméterárak szemmel láthatóan sokat emelkedtek az egy évvel ezelőtti értékhez képest, 600 ezer forint feletti négyzetméteráron cserélt tulajdonost a budai ingatlanok 66 százaléka, míg Pesten ez az arány 44 százalék volt. Ennek megfelelően egyre több ingatlan átlagos eladási ára haladja meg a 40 millió forintot.

Vidéken kisebb volt az érdeklődés a nagyméretű ingatlanok iránt, szemben az egy évvel korábbi értékekkel. A 400 ezer forint feletti négyzetméteráron értékesített ingatlanok aránya 8-10 százalékponttal nőtt tavalyhoz képest, de a 40 millió forint feletti lakásár aránya vidéken nem nőtt számottevő mértékben, a 2017-es értékekhez képest.

Árak

Tavaly novemberhez képest a kelet-magyarországi panel ingatlanok négyzetméterára nőtt legnagyobb mértékben, de a tégla lakások átlagos négyzetméterára is az ország keleti felében nőtt nagyobb mértékben. Így a panel ingatlanok átlagos négyzetméterára az ország ezen részén megközelítette a 300 ezer forintot, a tégla ingatlanok négyzetméterára pedig már meg is haladta ezt az összeget. Nyugat-Magyarországon a panellakások átlagos négyzetméterára tavalyhoz képest több mint 25 százalékot emelkedett, így jelenleg már 245 ezer forint az átlag. A tégla lakások ennél valamelyest drágábban, átlagosan 285 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost.

A budai panellakások átlagos négyzetméterára közel duplája a vidéki értékeknek, de a pesti kerületekben mért érték is jóval magasabb az ország többi területén tapasztaltnak. Budán a panelek átlagos négyzetméterára 2018 novemberében már meghaladta az 550 ezer forintot, a pesti panellakások átlagos négyzetméterára pedig a 450 ezer forintot. A fővárosi téglalakások négyzetméterára még ennél is jóval magasabb, a belvárosban 747-, Budán 744-, míg a pesti kerületekben 559 ezer forint volt az átlag.

Kereslet, értékesítési idő

A 2018 novemberében mért Keresletindex az előző évekhez hasonló értéket mutat, októberhez képest nem csökkent számottevően a mutató. Év végén, az ünnepek miatt, jellemzően háttérbe szorul az ingatlanvásárlás, majd az új év elején újult erővel kezdenek lakáskeresésbe az emberek.

A budapesti kerületek közül novemberben is a XIII. kerület iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, a második helyen a II. kerület végzett, de 15 százalék feletti értéke volt a VI., XI. és a XIV. kerületeknek is. A II. és a XII. kerület iránti érdeklődés nőtt tavalyhoz képest a legtöbbet, míg a legnagyobb csökkenés a IX. kerületben volt.

Országszerte 60 százalék feletti a jó és nagyon jó állapotban értékesített ingatlanok aránya. A felújítandó és lakható állapotú ingatlant vásárlók aránya Nyugat-Magyarországon a legmagasabb, 37 százalékos, és Budapesten a legalacsonyabb (25%).

Országszerte csökkentek az értékesítési idők, legyen szó akár panelekről, akár tégla lakásról. A panellakások bő két hónap alatt kelnek el, a tégla lakások eladásához valamelyest több időre van szükség, jellemzően 85-118 nap között változik ez az idő.

Vevők

Budapesten a legtöbb vevő a 30-50 év közötti korosztályból került ki novemberben, akik többségben beosztottak és vállalkozók voltak. Továbbra is a befektetési célú vásárlás vezeti a listát, amelynek keretében 37-38 millió forint körüli átlagértékű ingatlanokat vásárolnak. Sokan vették első lakásukat is, ők jellemzően 32,5 millió forintot költöttek.

A vidéki vevők többsége, csak úgy, mint a fővárosban, 30-50 év közötti. A vezető vásárlási ok ez esetben is a befektetés, amelynek értéke 17,3 millió forint. Sokan nagyobb ingatlanra cserélik korábbi otthonukat, és első lakást is nagy arányban vásároltak, amelynek értéke alig több mint fele a Budapesten tapasztaltnak.

Eladók

Az eladók életkora sokkal kiegyenlítettebb a fővárosban, mint ahogy a vevőknél látható, egyedül a 30 év alattiak aránya alacsonyabb. Az eladók többsége vállalkozó, de csak az eladások 3 százalékának hátterében áll befektetési szándék. A legtöbben nagyobb lakásba költöznek, a kinőtt lakásukért átlagosan 32,2 millió forintot kapnak.

Vidéken is hasonló az eladók életkorának megoszlása. A vezető eladási ok ez esetben is a nagyobb ingatlanba költözés, de közel ugyanilyen magas az örökölt ingatlanok értékesítésének és a kisebb otthonba költözéseknek az aránya is. A nagyobbra cserélendő ingatlanért átlagosan 17,7 millió forintot kaptak, az örökölt ingatlanokat 14,6 millióért, míg a nagynak bizonyult lakásokat 24,7 millió forintért adták el.

A Duna House részletes elemzése itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS