Nőnek vagy csökkennek 2024-ben az ingatlanárak?

Nőnek vagy csökkennek 2024-ben az ingatlanárak?
2024. 01. 17., 16:10

Az ingatlan.com legújabb Facebook Live-adásában Balogh László vezető gazdasági szakértő Movik Gabriellával, az Ingatlan Coach alapító tulajdonosával beszélgetett az idei ingatlanpiaci kilátásokról, árakról.

Alább az ingatlan.com összefoglalója olvasható.

Élénk az érdeklődés, jó a hangulat az ingatlanpiacon

Mielőtt elkezdenénk a különböző városok, területek helyzetével foglalkozni, fontos leszögezni, hogy nagyon szegmentált a piac. Ingatlan és ingatlan között is van különbség. Egy új építésű vagy újszerű lakás teljesen máshogy viselkedhet a piacon, mint egy korszerűsítést igénylő ingatlan. Ha nem csupán az átlagot nézzük, akkor természetesen lesz, ahol csökkenni fognak az árak, lesz, ahol stagnálni, és lesz, ahol 5–10 százalékos növekedés fog realizálódni.

Mindkét szakértő azt tapasztalja, hogy az érdeklődések száma 2023. januárihoz képest 15 százalékkal magasabb. Ez a jó hangulat a tavalyi év elejére nem volt jellemző, akkor nagy volt a bizonytalanság több tényező, köztük a magas infláció miatt.

Csökkenő árak vidéken

Azokban a vidéki városokban és falvakban, amelyek nem számítanak a befektetők álmainak, csökkenő ingatlanárakra lehet számítani. Többszintes családi házaknál elképzelhető, hogy lejjebb kell majd menni az eladónak az árral, hogy el tudja adni az ingatlant. Debrecen, Győr, Pécs, Szeged és a hasonló vonzerejű egyetemvárosok még mindig erős desztinációnak számítanak. Ne felejtsük el, hogy a befektetők mobilisak, így a tőke is mobilis. Könnyen lehet, hogy azok, akik még Budapestre koncentrálták befektetéseiket, hamarosan felfedezik a vidéki nagyvárosokat is.

Mennyi a budapesti lélektani határ?

A fővárosi 60 millió forint körüli ingatlanokra és az az alattiakra megélénkült az érdeklődés, így ezek árai valószínűleg meg fognak indulni felfelé. 60 millió forint a lélektani határ, az ilyen ingatlanokat tudják a befektetők még úgy kiadni, hogy „jól jöjjön ki számukra a matek”. 60 millió felett, ha valaki megemeli az eladó ingatlanja árát 5–10 százalékkal, akkor nem várható, hogy hamar el fog kelni. Természetesen nem csak a befektetőknél szempont az alacsony ár, sokkal több ember engedhet meg magának egy ilyen ingatlant, mint egy magasabb árfekvésűt. 

Egyre több a külföldi bérlő és vevő

Budapest belvárosában ismét egyre több a külföldi, akik itt bérelnek vagy akár vesznek is. Ezzel a tendenciával elképzelhető, hogy a befektetők is újra vásárlásba kezdenek.

A külföldi vevő viszont nem biztos, hogy jó vevő is. Ma ez nem gazdag diplomatákat jelent, akiknek a pénz nem számít, vagy akik magasabb ingatlanárakhoz szoktak, ezért kevésbé árérzékenyek. Sok külföldi a környező országokból, Romániából, Szlovákiából érkezik, de jellemző a koreai ideköltöző is. 

Bel-Buda az új Bel-Pest?

Budapesten korábban az volt jellemző, hogy a belső, pesti kerületek voltak a legdrágábbak. Ha oda letűztünk volna egy tűt a térképen egyfajta origóként, akkor minél távolabb helyezkedett el tőle egy környék, annál alacsonyabb volt az átlagár arrafelé. Most ez mintha megváltozott volna, és a belső pesti kerületek helyét a bel-budai kerületek vették át. Újbuda, az ott épült új építésű lakóparkokkal nagyon népszerű. Ezeket az ingatlanokat jól ki is lehet adni, ezért a befektetőket is vonzza.

Tehát a budai kerületek keresettebbek és értékesebbek jelenleg. Ráadásul a budai vásárlóknak több szempontjuk van, de az is igaz, hogy hajlandóak magasabb árat fizetni ezekért. Pesten még megvesznek egy lakást, aminek tűzfalra néz az ablaka, Budán már nem.

Nem várható hanyatlás a budapesti agglomerációban

A covid alatt felkapottabb lett az agglomeráció, kiköltöztek az emberek a városokból, és rájöttek, hogy jobb ott élni, ahol több a zöld és nincs dugó. A home office elterjedt, így az ingázóknak sem kell akkora dugóban araszolniuk hazafelé. Sokaknak ez kényelmesebb és jobb megoldás. Pl. Szentendre egy olyan ékszerdoboz, amit folyamatosan keresnek a vevők. 

Az agglomeráció ezért biztosan nem fog visszaesni mostanában, inkább emelkedni fognak az árai. A befektetők itt nem jelentek meg, mert valamiért a bérlők nem ide koncentrálódnak. Nekik a belváros, és azok a területek kellenek, ahol az egyetemeket, a szórakozóhelyeket vagy a munkahelyeket könnyen, gyorsan elérik. 

A tulajdonosok viszont saját részre vesznek családi házat 1, 2, 3 gyerekkel. Ők lelkesen költöznek kijjebb, az agglomerációba. Budapesten egyébként ezt a változást meg is lehet érezni. A 100 négyzetméteres vagy afeletti, nagypolgári lakások a legnehezebben eladható ingatlanok lettek. Aki korábban ilyet vett, most családi házat keres inkább a külső kerületekben vagy az agglomerációban.

Fürdővárosi lehetőségek 

Nézői kérdésre válaszolva szóba jött a Balaton és a fürdővárosok helyzete. Ez is szegmentált, Balatonfüred például egészen más, mint egy déli parti kistelepülés. Szintén más közvetlenül a parton lévő ingatlant kínálni, mint egy távolabbit. Akár utcáról utcára változhatnak az ingatlanárak. Pezsgés azonban a Balatonnál nem tapasztalható. Az elmúlt években ezeken a területeken szinte megállt az ingatlanpiac. A covid idején épp ellenkező volt a trend, az emberek hirtelen a természethez közelibb helyeken szerettek volna lakni, ezért megugrott a kereslet, és akkoriban Budapesten állt meg a piac.

Zalában ki lehet fogni nagy ütemben fejlődő településeken, jó áron ingatlanokat, akár befektetési céllal is. Hévízen az oroszok eladási hullámban vannak, viszont ez jó lehetőség lehet magyaroknak arra, hogy azon a környéken vásároljanak.

Az adás és a kommentekre adott válaszok itt nézhetők meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS