Nem enged a magyar a saját tulajdonú ingatlanból

2019. 05. 16., 18:02

Magyarországon mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak a saját tulajdonú ingatlannak, ez a jelenlegi ingatlanpiaci körülmények között is tartja magát, derül ki a Duna House elemzéséből.

Az Európai Unió tagállamai között Magyarországon az 5. legmagasabb a saját ingatlanban élők aránya, és ez így volt már 2010-ben is. Tavaly a hazai lakosság 86 százaléka élt saját tulajdonában lévő otthonában, igaz, 15 százalék még banki hitelét törlesztette.

Európában Romániában a legmagasabb a tulajdonosi arány, itt bérelt ingatlanok csak nagyon kis számban fordulnak elő. Magyarországot megelőzi a sorban továbbá Horvátország, Szlovákia és Litvánia, míg hazánk mögött Lengyelország áll, ahol 2010 és 2017 között nőtt a tulajdonosi arány. A lista másik végén a jellemzően régóta drágább nyugat-európai országok állnak, mint Dánia, Franciaország, az Egyesült-Királyság és Svédország. Ezekben az országokban a lakosság 30-40 százaléka bérelt ingatlanban éli mindennapjait, a lista élén lévő Németországban és Ausztriában pedig a lakosság közel fele nem tulajdonol saját ingatlant.

„Magyarországon szinte mindenki saját lakásra vágyik, így viszonylag lassan alakul ki a Nyugat-Európában megszokott bérleti piac és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatói, intézményi rendszer. Ausztriában és Németországban gyakran találkozhatunk olyan társasházakkal, amelyben minden lakás bérlakásként funkcionál, míg hazánkban alig-alig akad ilyen komplexum” – emelte ki Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Az ingatlanárak emelkedésének következtében a következő években várhatóan tovább fog csökkeni a saját tulajdonú ingatlanokban élők aránya hazánkban, és így fontos szerep hárul majd a bérleti piacra. Az ingatlanközvetítői tapasztalatok alapján ennek köszönhetően folyamatosan javul a bérleti kultúra.”

Magyarországon az elmúlt 10 évben nagyon lassú csökkenés tapasztalható a saját ingatlanban élők arányában.  Azok aránya, akik hitellel váltak tulajdonossá 2010-ben és 2011-ben volt a legmagasabb (közel 25 százalék), ám ez mára mérséklődött, tavaly 15 százalékot tettek ki a lakhatási státusz szerinti megoszlásból. Az elmúlt évtizedben jellemzően 4–5 százalék volt a (piaci) bérlők aránya, a szociális alapon bérlőké pedig 7–9 százalék között változott, derült ki az MNB friss Lakáspiaci jelentéséből.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS