Magyarországon mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak a saját tulajdonú ingatlannak, ez a jelenlegi ingatlanpiaci körülmények között is tartja magát, derül ki a Duna House elemzéséből.
Az Európai Unió tagállamai között Magyarországon az 5. legmagasabb a saját ingatlanban élők aránya, és ez így volt már 2010-ben is. Tavaly a hazai lakosság 86 százaléka élt saját tulajdonában lévő otthonában, igaz, 15 százalék még banki hitelét törlesztette.
Európában Romániában a legmagasabb a tulajdonosi arány, itt bérelt ingatlanok csak nagyon kis számban fordulnak elő. Magyarországot megelőzi a sorban továbbá Horvátország, Szlovákia és Litvánia, míg hazánk mögött Lengyelország áll, ahol 2010 és 2017 között nőtt a tulajdonosi arány. A lista másik végén a jellemzően régóta drágább nyugat-európai országok állnak, mint Dánia, Franciaország, az Egyesült-Királyság és Svédország. Ezekben az országokban a lakosság 30-40 százaléka bérelt ingatlanban éli mindennapjait, a lista élén lévő Németországban és Ausztriában pedig a lakosság közel fele nem tulajdonol saját ingatlant.
„Magyarországon szinte mindenki saját lakásra vágyik, így viszonylag lassan alakul ki a Nyugat-Európában megszokott bérleti piac és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatói, intézményi rendszer. Ausztriában és Németországban gyakran találkozhatunk olyan társasházakkal, amelyben minden lakás bérlakásként funkcionál, míg hazánkban alig-alig akad ilyen komplexum” – emelte ki Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Az ingatlanárak emelkedésének következtében a következő években várhatóan tovább fog csökkeni a saját tulajdonú ingatlanokban élők aránya hazánkban, és így fontos szerep hárul majd a bérleti piacra. Az ingatlanközvetítői tapasztalatok alapján ennek köszönhetően folyamatosan javul a bérleti kultúra.”
Magyarországon az elmúlt 10 évben nagyon lassú csökkenés tapasztalható a saját ingatlanban élők arányában. Azok aránya, akik hitellel váltak tulajdonossá 2010-ben és 2011-ben volt a legmagasabb (közel 25 százalék), ám ez mára mérséklődött, tavaly 15 százalékot tettek ki a lakhatási státusz szerinti megoszlásból. Az elmúlt évtizedben jellemzően 4–5 százalék volt a (piaci) bérlők aránya, a szociális alapon bérlőké pedig 7–9 százalék között változott, derült ki az MNB friss Lakáspiaci jelentéséből.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.