Nehéz, de mégsem lehetetlen saját lakáshoz jutni idén

2023. 04. 28., 15:03

A mérséklődő ingatlanárak és az alku lehetősége újra meghozta az első lakást vásárlók kedvét. 2023 első negyedévében a fővárosi tranzakciók közel ötödében, míg vidéken az eladások csaknem negyedében a fiatal otthonteremtők szerepeltek a vevői oldalon. Budapesten átlagosan az 50 millió forintot is megközelítette az ingatlanvásárlásra fordított összeg, míg a vidéken letelepedők nagyjából 20 millió forinttal kevesebből szerezhettek maguknak saját otthont.

Az otthonteremtési céllal vásárlók között kiemelt fontosságúnak számít az első lakásukat vásárlók csoportja, akik a tavalyi év második felétől országos szinten jelentős hátrányba szorultak a 2022-es események következtében átalakult ingatlanpiacon. Az magas ingatlanárak mellett az emelkedő hitelkamatoknak és a hosszú idő óta nem látott mértékű inflációnak köszönhetően 2022 júniusától fokozatosan csökkenő arányban voltak jelen az első lakást vásárlók a fővárosi ingatlantranzakciókban. A vidéken letelepedők számára a mélypontot 2022 októbere jelentette, amikor mindössze 15 százalékos arányban szerepeltek az adásvételek vevői oldalán.

„Tavaly decemberben Budapesten kimagasló, 53 százalékos aránnyal, míg vidéken 33 százalékos többséggel a befektetők uralták az ingatlanpiacot, azonban 2023 első negyedévére már normalizálódott a helyzet, és fokozatosan erősödni kezdett a vásárlói kedv a többi vevői csoport tekintetében is – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.Az eladók az év kezdetével lassacskán elfogadták, hogy vagy árat csökkentenek vagy engednek a vevői alkunak, emellett az érdeklődők is egyre inkább ráébredtek, hogy a kínálati piacon az övék az irányítás. Új lendületet kaptak az első lakásukat vásárlók is, arányuk átlagosan 18 százalékra emelkedett a fővárosban és 23 százalékra vidéken az ingatlanközvetítő 2023-as tranzakciós adatai szerint.”

A fiatal otthonteremtők januárban voltak a legaktívabbak Budapesten, az év első hónapjában zárult összes eladás 23 százalékban szerepeltek itt az első lakáshoz jutók, míg a vidéki területeken a március volt a legerősebb, akkor a vásárlók negyede tartozott ehhez a csoporthoz. A 2023-as első negyedévben a fővárost preferáló érdeklődők átlagosan 48 millió forintot meghaladó összeget költöttek saját lakásra, amely átlagosan 58 négyzetméteres alapterületével ideális életteret teremt az önálló életkezdésen túl a családalapításhoz is. A vidéki területeken ingatlant keresők jelentős előnyben vannak a fővárosiakkal szemben, hiszen idén átlagosan 29,2 millió forintból is megoldható volt számukra az otthonteremtés, ráadásul 25 m2-rel tágasabb ingatlanba költözhettek.

„Továbbra is hangsúlyos szerepet kapnak az állami otthonteremtést támogató kedvezmények, a meghosszabbított Babaváró támogatás és a CSOK jelentős segítséget nyújt a gyermeket tervező fiatalok saját ingatlanhoz jutása során. Érdemes élni velük” – emelte ki Benedikt Károly. A Credipass pénzügyi szakértőinek országos felmérése szerint a Babaváró támogatást igénylők a 2023 első negyedéves adatok szerint 91,2 százalékban lakáscélra fordították a kapott összeget, emellett a hitelügyletek mellé beadott CSOK igények aránya is 21,4 százalékra emelkedett a fővárosban. Bár Kelet- és Nyugat-Magyarországon enyhe mérséklődést tapasztaltak a családi otthonteremtési kedvezménnyel élők számában a szakértők, – itt a hitelügyletek 29,2–31,1 százalékhoz csatoltak CSOK igénylést – az országos megoszlást vizsgálva azonban mégis az előző negyedévi 24,7 százalékról 25,6 százalékra nőtt az előfordulás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS