Negyvenmilliárd forintnyi adó sorsa dőlhet el május 20-ig

2021. 05. 09., 11:00

A koronavírus-válságban egyre többen rendelkeznek adójuk 1+1 százalékáról, tavalyhoz képest húsz százalékkal nőtt az online már beérkezett nyilatkozatok száma, a május 20-ig beadható nyilatkozatokkal az egyházaknak és a civil szervezeteknek mintegy negyvenmilliárd forintot ajánlhatnak fel az adófizetők – tájékoztatta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.

Tállai András felidézte, hogy 2020-ban az előző évhez képest öt százalékkal többen, mintegy 2,2 millióan rendelkeztek az adójuk egy százalékáról. Tavaly 40,7 milliárd forintról rendelkezhettek volna a magánszemélyek, végül 18,6 milliárd forintot juttattak el a különféle szervezeteknek.

Míg a felajánlás, a nyilatkozat kitöltése néhány percet vesz igénybe, addig a járvány idején a civil szervezeteknek és az egyházaknak óriási segítséget jelentenek ezek az adóforintok.

Az adóhivatali adatok tanúsága szerint sokan döntöttek már, ők tudják, hogy most nagyobb szükség van az adófelajánlásokra, mint valaha. Április végéig már több mint 583 ezer nyilatkozat érkezett elektronikusan az adóhivatalhoz, ez százezerrel több, mint tavaly ugyanilyenkor.

Tállai András kiemelt néhány fontos, elmúlt időszakban hozott adókönnyítő szabályt. Egy korábbi jogszabály-módosítás nyomán a tavaly tett egyházi felajánlások idén is érvényesek. Ha az adófizető nem vonja vissza múlt évi döntését, vagy nem jelöl meg más kedvezményezettet, az adóhivatal automatikusan továbbítja az érintett egy százalékát a korábban kiválasztott egyháznak.

Lényeges az is, hogy a magánszemélyek az adóhivatal honlapján megtalálhatják azoknak a civil szervezeteknek a listáját, amelyek fogadhatnak adószázalékokat. Ezek közül az alapítványok, egyesületek közül érdemes tehát választani. Lényeges szabály az is, hogy – a korábbiakkal ellentétben – a civilek már akkor is megkaphatják a felajánlásokat, ha köztartozásuk van. Természetesen az összegnek csak azt a részét, amely a tartozás kiegyenlítése után megmarad.

Komoly segítséget jelenthet szerinte az is, hogy a számtalan benyújtási mód közül mindenki kiválaszthatja a neki megfelelőt. A rendelkezőnyilatkozat elektronikusan, illetve papíralapon postán vagy személyesen is benyújtható az adóhivatalhoz, akár a bevallás részeként, akár önálló nyilatkozatként is a „20EGYSZA” lapon május 20-áig, sőt, a munkáltatók is összegyűjthetik azokat, melyeket legkésőbb május 10-ig adnak le nekik lezárt borítékban a dolgozók.

Az államtitkár szerint a legegyszerűbben az adóhivatal e-szja felületén lehet kitölteni a nyilatkozatokat. Tállai András nyomatékosította, hogy ezzel a lehetőséggel több mint 4,2 millióan élhetnek is, hiszen ennyien rendelkeznek elektronikus tárhellyel, akik így nemcsak a kitöltött szja-bevallásukat érhetik el, hanem néhány kattintással támogathatják adójuk egy százalékával az általuk kiválasztott civil szervezetet, illetve vallási közösséget vagy a Nemzeti Tehetség Programot. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS