Most is maradt a 13 százalékos alapkamat

2023. 07. 25., 14:47

A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén keddi kamatdöntő ülésén, tovább szűkítette viszont a kamatfolyosót, amelynek felső széle szerdától 18,5 százalékról 100 bázisponttal, 17,5 százalékra csökken.

Az MNB tavaly szeptember 27-én 125 bázisponttal emelte meg utoljára az alapkamatot, 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.

A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd májustól minden kamatdöntőülésen 100 bázisponttal csökkentette. (MTI)

Nyeste Orsolya: Az alapkamat csökkentése egyelőre nincs napirenden

A jegybank mai kamatdöntő ülését követően az alapkamat maradt 13 százalékon. Az az O/N betéti kamat szintén maradt, 12,5 százalékon, ugyanakkor az O/N fedezett hiteleszköz kamata 100 bázispontos mérséklődést követően 17,5 százalékon áll holnaptól. Az utóbbi így mintegy megelőlegezte, hogy a jelenleg effektívnek számító egynapos betéti gyorstender kamata is 100 bázisponttal 16 százalékról 15 százalékra csökken, s ez a Monetáris Tanács közleményéből hamarosan ki is derült – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.

A jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a következő időszakban is alkalmazza a monetáris transzmisszió erősítése céljából.

Az MNB tehát haladt tovább a megkezdett úton, s a várt ütemben folytatta a normalizációt. A jegybanki előretekintő iránymutatás sem változott: „a javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank a korábbi ütemben folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz”. Ez azt sugallja, hogy az effektív kamatszint szeptemberben érheti el a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjét.

Az alapkamat csökkentése azonban egyelőre nincs napirenden. A jegybank alelnöke szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges, s az alapkamat 13 százalékon tartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS