A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén keddi kamatdöntő ülésén, tovább szűkítette viszont a kamatfolyosót, amelynek felső széle szerdától 18,5 százalékról 100 bázisponttal, 17,5 százalékra csökken.
Az MNB tavaly szeptember 27-én 125 bázisponttal emelte meg utoljára az alapkamatot, 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.
A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd májustól minden kamatdöntőülésen 100 bázisponttal csökkentette. (MTI)
A jegybank mai kamatdöntő ülését követően az alapkamat maradt 13 százalékon. Az az O/N betéti kamat szintén maradt, 12,5 százalékon, ugyanakkor az O/N fedezett hiteleszköz kamata 100 bázispontos mérséklődést követően 17,5 százalékon áll holnaptól. Az utóbbi így mintegy megelőlegezte, hogy a jelenleg effektívnek számító egynapos betéti gyorstender kamata is 100 bázisponttal 16 százalékról 15 százalékra csökken, s ez a Monetáris Tanács közleményéből hamarosan ki is derült – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
A jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a következő időszakban is alkalmazza a monetáris transzmisszió erősítése céljából.
Az MNB tehát haladt tovább a megkezdett úton, s a várt ütemben folytatta a normalizációt. A jegybanki előretekintő iránymutatás sem változott: „a javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank a korábbi ütemben folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz”. Ez azt sugallja, hogy az effektív kamatszint szeptemberben érheti el a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjét.
Az alapkamat csökkentése azonban egyelőre nincs napirenden. A jegybank alelnöke szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges, s az alapkamat 13 százalékon tartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.