Most ez a trend az ingatlanbefektetések hozamánál

2019. 02. 05., 12:45

Trendszerűen csökken az ingatlanbefektetések hozama – közölte a Reálmonitor Kft. saját számításaira hivatkozva kedden.

A hasonló méretű és fekvésű eladó, illetve kiadó lakások eladási árának és bérleti díjainak összevetéséből számított Ingatlanpiaci Hozam Index a teljes magyar piacon 5,86 százalék. Egy ingatlantulajdonos, ha lakását bérbe adta, akkor 2018. február eleje és 2019. január vége között az adott ingatlan vételárának 5,86 százalékát várhatta el bérleti díjként egyéves viszonylatban.

A Reálmonitor Kft. számításait az általa üzemeltetett Árminimum.hu oldal adataira alapozta, amely a teljes magyar hirdetési piac 99,5 százalékát figyeli. A társaság a teljes magyar ingatlanpiac kínálati oldalát elemezve 2018. február elejétől 2019. január végéig több mint 3 millió különböző használtingatlan-hirdetést dolgozott fel, amelyek körülbelül 330 ezer ingatlanhoz tartoztak, ezeknél vizsgálták meg a piaci árazás és az ingatlanpiaci megtérülések összefüggéseit.

Számításaik szerint a lakáskiadással elérhető hozam Budapesten 5,29 százalék, a megyeszékhelyeken 6,47 százalék, a nagyobb vidéki városokban pedig 5,89 százalék, azonban az elmúlt hónapokban a hozam mindenütt mérséklődött.

A cég közleménye idézte Faragó Pétert a Reálmonitor Kft. ügyvezetőjét, aki szerint mindezek alapján nem kizárt, hogy közeleg az ingatlanpiaci felfutás csúcspontja, de hozzátette, hogy megtorpanásról még nincs szó.

Az egy hónap alatt piacra került, illetve eladott ingatlanok hányadosából képzett Ingatlanpiaci Kínálati Index értéke 0,97, vagyis januárban több lakás kelt el, mint amennyit meghirdettek. Ugyanakkor megjegyezték, hogy az index értéke 2018. januárjában még 1,25 volt, vagyis tavaly év elején még pont ellentétes folyamatok uralták a magyar ingatlanpiacot. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS