A magyar állam bőkezűen támogatja a nyugdíj-előtakarékosságot: 20 százalékos adóvisszatérítés igényelhető az éves befizetésekre. Azonban sokan elfelejtik érvényesíteni ezt a jogosultságot, így életük során több millió forintot hagynak kárba veszni.
A nyugdíjmegtakarítások egyik legkedveltebb tulajdonsága az elérhető állami támogatás. Az aggasztó nyugdíjhelyzetet az állam is felismerte, ezért közvetlenül pénzzel ösztönzi a takarékoskodást. A támogatás valójában SZJA-visszatérítés, így csak azok a megtakarítók vehetik igénybe, akik fizetnek személyi jövedelemadót – írja a Bankmonitor. A támogatás mértéke az adott évi nyugdíjcélú befizetések 20 százaléka, de legfeljebb 100-150 ezer forint lehet attól függően, hogy milyen megtakarítási formáról van szó.
A megtakarításokra nem automatikusan érkezik az SZJA-jóváírás, hanem ezt minden évben külön igényelni kell az adóbevallás elkészítésekor/jóváhagyásakor. Akik elmulasztják az igénylést, ők a jogosultságuk ellenére nem tudnak részesülni ebben a támogatásban.
Az adóbevallások határidejének közeledtével a Bankmonitor levélben fordult a NAV sajtóosztályához azzal a kérdéssel, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek hány százaléka nem érvényesíti évente az elérhető SZJA-visszatérítést? A kérdésre a hivatal részletes statisztikákat közölt a vonatkozó adatokról.
A NAV és a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) adataiból kiszámítható, hogy az elmúlt 5 évben jellemzően a nyugdíjbiztosítással rendelkezők 80-88 százaléka igényelt adóvisszatérítést megtakarítására. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idős korukra nyugdíjbiztosításon keresztül megtakarítók 12-20 százaléka nem él az állami támogatás lehetőségével: 2020-ban ez összesen 72 000 embert jelentett. Ha feltételezzük, hogy az átlagos megtakarításuk megegyezett a visszatérítést igénylőkével, akkor elmondható, hogy fejenként kb. 49 000 forint (együttesen 3,5 milliárd forint) állami támogatástól estek el.
Fontos, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek között vannak olyanok, akik nem fizetnek személyi jövedelemadót, ilyen például a katás vállalkozók vagy a négygyermekes anyák csoportja. Az ő esetükben az adóvisszatérítés kihasználatlanságát nem mulasztás, hanem jogosulatlanság okozza. (Kivétel ez alól, ha a biztosított és a szerződő személye nem azonos, és a szerződő fél jogosult az SZJA-visszatérítésre: ebben az esetben például a katás megtakarítók is hozzájuthatnak a támogatáshoz.
Ugyanakkor azok is sokan vannak, akik egyszerűen elmulasztják a támogatás érvényesítését. Ennek oka lehet az, hogy nem kellő körültekintéssel töltik ki az adóbevallásukat, és megfeledkeznek arról, hogy jelezzék benne az adóvisszatérítésre irányuló igényüket. Ebben az esetben gyakorlatilag kidobott pénz lesz a befizetett SZJA egy része: az éves megtakarítás 20 százalékát vissza lehetne kapni, de mégsem élnek ezzel a lehetőséggel.
Az adóvisszatérítés ki nem használása a megtakarítás teljes futamideje alatt nagyon jelentős veszteséget eredményezhet. Ha valaki 40 éves korában kezdte a megtakarítást, és havi 20 000 forintot tett félre, melyet évente 3 százalékkal növelt, akkor 65 éves koráig 8,75 millió forintot tett félre a számlájára. Az évtizedek során így összesen 1,75 millió forintnyi SZJA-visszatérítést kapott, amely a hozamokkal együtt 3,7 millió forintra hízhat, mire nyugdíjba vonul. Aki jogosult lenne az adóvisszatérítésre, de nem használja ki, ezt az összeget veszíti el. Ennek következtében a nyugdíjas éveire felhalmozott megtakarítása 22,4 millió forint helyett 18,6 millió forint lesz.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.