Miért nem lettek olcsóbbak a családi házak?

2021. 07. 02., 11:00

A családi házak ára sok nagyvárosban, illetve településen egyre magasabbra emelkedik. Közülük is vannak olyan példák, melyek esetében az áremelkedő tendencia töretlen. Ide sorolható a régióközpontjaink többsége. Azt, hogy a drágulás milyen mértéket öltött, hova vezetett és végül a nyugati vagy a keleti országrészen kell az ingatlanvásárlóknak mélyebben zsebbe nyúlni, az ingatlannet.hu saját statisztikai adatait felhasználva mutatja be.

A keleti országrészben tartós áresésnek jele sincs

Az ország keleti felében a családi házak átlagárának változását a régióközpontok esetében vizsgáltuk meg a 2020. március és 2021. május közötti pandémiás időszakban.

A három keleti régióközpont közül a szegedi családi házak átlag kínálati ára emelkedett a legnagyobb ütemben, 15 százalékkal. Amikor a koronavírus felütötte fejét hazánkban Szegeden egy eladásra kínált ház átlagos négyzetméter ára 350 ezer Ft/m2 volt, mely majdnem szintet lépve idén májusra elérte a 400 ezer Ft/m2-t.

Debrecenben és Miskolcon átlagosan 12-13 százalék volt a házak drágulásának mértéke. Hajdú-Bihar megye székhelyén a házak januári átlag kínálati ára májusra 50 ezer forinttal duzzadt meg négyzetméterenként, melynek eredménye 420 ezer Ft/m2 lett. Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyén pedig 220 ezer forintról 240 ezer forintra nőtt egy négyzetméter átlagára.

Összehasonlítva a szegedi, a miskolci és a debreceni kínálatban lévő eladó házakat, ár szempontjából Debrecen vezeti az árversenyt a maga 420 ezer Ft/m2-ével, de Szeged is nagyon a nyomában van, míg Miskolc igencsak lemaradt.

Nyugaton sem lettek olcsóbbak a házak

Az ingatlannet.hu csapata a nyugati régióközpontok családi házainak átlagár változását is megvizsgálta a Covid-19 megjelenését követő időszakban.

Akárcsak a Dunától jobbra, úgy balra is a családi házak áremelkedésének lehettünk tanúi  – már ami a régióközpontokat illeti. De vajon a Debreceni 420 ezer Ft/m2-es átlagárat egy nyugati szereplő felül tudja múlni?

Bár Pécsen, Győrben és Székesfehérváron átlagosan 5-15%-kal növekedett a házak négyzetméter ára, még így sem sikerült lekörözniük a debreceni társaikat. Pécsen a családi házak májusi átlagára 310 ezer Ft/m2, Győrben 380 ezer Ft/m2, Székesfehérváron pedig 390 ezer Ft/m2 volt.

Miért nem lettek olcsóbbak a házak a járványidőszak alatt?

Elsőre úgy tűnhet, mintha a koronavírus nem lett volna hatással a régióközpontjaink családi házainak áraira, azért a valóságban sikerült lelassítani a szinte folytonosan emelkedő tendenciájukat. Még ha a jövőben egy újabb hullámmal kellene szembesülnünk, nagy valószínűséggel még akkor sem zuhannának a mélybe az árak.

Az építőipari anyagok ára viszont szárnyal. Olyannyira, hogy már a kormány is elkezdett foglalkozni a témával. Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szövetségének) elnöke a különadó bevezetését vetette fel. Ez azokat terhelné, akik ok nélkül és drasztikusan emelték az áraikat a megfizethetetlenség kategóriájába.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS