Miért nem lettek olcsóbbak a családi házak?

2021. 07. 02., 11:00

A családi házak ára sok nagyvárosban, illetve településen egyre magasabbra emelkedik. Közülük is vannak olyan példák, melyek esetében az áremelkedő tendencia töretlen. Ide sorolható a régióközpontjaink többsége. Azt, hogy a drágulás milyen mértéket öltött, hova vezetett és végül a nyugati vagy a keleti országrészen kell az ingatlanvásárlóknak mélyebben zsebbe nyúlni, az ingatlannet.hu saját statisztikai adatait felhasználva mutatja be.

A keleti országrészben tartós áresésnek jele sincs

Az ország keleti felében a családi házak átlagárának változását a régióközpontok esetében vizsgáltuk meg a 2020. március és 2021. május közötti pandémiás időszakban.

A három keleti régióközpont közül a szegedi családi házak átlag kínálati ára emelkedett a legnagyobb ütemben, 15 százalékkal. Amikor a koronavírus felütötte fejét hazánkban Szegeden egy eladásra kínált ház átlagos négyzetméter ára 350 ezer Ft/m2 volt, mely majdnem szintet lépve idén májusra elérte a 400 ezer Ft/m2-t.

Debrecenben és Miskolcon átlagosan 12-13 százalék volt a házak drágulásának mértéke. Hajdú-Bihar megye székhelyén a házak januári átlag kínálati ára májusra 50 ezer forinttal duzzadt meg négyzetméterenként, melynek eredménye 420 ezer Ft/m2 lett. Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyén pedig 220 ezer forintról 240 ezer forintra nőtt egy négyzetméter átlagára.

Összehasonlítva a szegedi, a miskolci és a debreceni kínálatban lévő eladó házakat, ár szempontjából Debrecen vezeti az árversenyt a maga 420 ezer Ft/m2-ével, de Szeged is nagyon a nyomában van, míg Miskolc igencsak lemaradt.

Nyugaton sem lettek olcsóbbak a házak

Az ingatlannet.hu csapata a nyugati régióközpontok családi házainak átlagár változását is megvizsgálta a Covid-19 megjelenését követő időszakban.

Akárcsak a Dunától jobbra, úgy balra is a családi házak áremelkedésének lehettünk tanúi  – már ami a régióközpontokat illeti. De vajon a Debreceni 420 ezer Ft/m2-es átlagárat egy nyugati szereplő felül tudja múlni?

Bár Pécsen, Győrben és Székesfehérváron átlagosan 5-15%-kal növekedett a házak négyzetméter ára, még így sem sikerült lekörözniük a debreceni társaikat. Pécsen a családi házak májusi átlagára 310 ezer Ft/m2, Győrben 380 ezer Ft/m2, Székesfehérváron pedig 390 ezer Ft/m2 volt.

Miért nem lettek olcsóbbak a házak a járványidőszak alatt?

Elsőre úgy tűnhet, mintha a koronavírus nem lett volna hatással a régióközpontjaink családi házainak áraira, azért a valóságban sikerült lelassítani a szinte folytonosan emelkedő tendenciájukat. Még ha a jövőben egy újabb hullámmal kellene szembesülnünk, nagy valószínűséggel még akkor sem zuhannának a mélybe az árak.

Az építőipari anyagok ára viszont szárnyal. Olyannyira, hogy már a kormány is elkezdett foglalkozni a témával. Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szövetségének) elnöke a különadó bevezetését vetette fel. Ez azokat terhelné, akik ok nélkül és drasztikusan emelték az áraikat a megfizethetetlenség kategóriájába.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS