Megújítja a keresetstatisztikát a KSH

2019. 01. 22., 14:45

A Központi Statisztikai Hivatal 2019. januártól megújítja keresetstatisztikai adatgyűjtését. A havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásából, a költségvetési szervezetek esetében pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő és publikálja majd azokat, párhuzamosan a korábbi havi munkaügyi adatgyűjtés kivezetésével.

A fejlesztéssel jelentősen csökken az adatszolgáltatói teher, az alkalmazott adatforrás pedig a teljes nemzetgazdaságra kiterjedő, a korábbinál jóval részletesebb információk közzétételét teszi lehetővé – írja közleményében a KSH.

A járulékbevallásokban sokkal részletesebb – személyi szintű, álláshelyi szintű – adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről. Így olyan alapinformációk válhatnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a KSH adatgyűjtésében. Idetartozik a medián kereset értéke, illetve az adó és járulékkedvezmények figyelembevételével számított nettó keresetek értéke.

Az információbázist növeli, hogy az eddigi adatgyűjtésben nem szereplő háttér-információk is elérhetővé válnak, úgymint a munkavállaló neme, kora, foglalkozásának jellemzői. Ezeket az információkat márciustól havi, illetve a részletesebb bontásokat negyedéves gyakorisággal teszik majd közzé. Az új adatköröket a hivatal 2017 januárjáig visszamenőleg publikálja, a 2019. januárról szóló kereset gyorstájékoztató megjelenésével együtt, március végén.

A KSH a kezelésében lévő adatállományokat a törvény alapján kizárólag statisztikai célból használja fel, és garantálja az adatkezelés biztonságát.

Idén januártól megújulnak a KSH honlapról elérhető kész STADAT-táblák, valamint a tájékoztatási adatbázisból lekérdezhető adatkörök is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS