Augusztus elsejéig hosszabbítja csak meg a kormány az élelmiszer árstopot, de a „kötelező akciózást” magasabb fokozatba kapcsolja, a „városi csokot” megszűnteti, a babavárót pedig szigorítja.
Az élelmiszer árstopot augusztus elsejéig hosszabbítja meg a kormány, utána megszűnik – jelentette be a június 22-i Kormányinfón Gulyás Gergely. A kötelező akciózás mértékét ugyanakkor 10 százalékról 15 százalékra emelik, és kiterjesztik azokra a termékekre is, amelyek addig az élelmiszer árstop hatálya alá tartoznak. Ezeknél akciózás alapja a bruttó beszerzési ár lesz, ezt kell majd 15 százalékkal csökkenteni.
Gulyás az élelmiszerárstop kivezetését azzal indokolta, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint augusztusban jelentősen csökken az infláció, 15 százalék körül várható, és az infláció mérséklődésének felgyorsulása folytatódni fog ősszel is.
A miniszter bejelentette azt is, hogy a kötelező akciózás jelenleg előírt 10 százalékos mértékét 15 százalékra emeli a kormány, továbbá a kötelező akciózást kiterjesztik azokra a termékcsoportokra is, amelyek eddig az élelmiszerárstop hatálya alá estek.
A heti akciózási időszakot megelőző harminc napban a bolt által alkalmazott legalacsonyabb bruttó árnál legalább 15 százalékkal kedvezőbb áron kell adni az üzleteknek az akciós termékeket a jövőben. Az árstopos termékeknél nem lehet a legalacsonyabb árat figyelembe venni, hiszen az az árstopos ár, ezért ebben az esetben a bruttó beszállítói árból indulnak ki és azt kell 15 százalékkal csökkenteni.
A tárcavezető bejelentette: jövő január 1-jétől változnak a babaváró hitel és a csok szabályai. Azzal indokolt: a kormány áttekintette a családtámogatási rendszert, és azt látták, hogy az elmúlt években, és főként a háború kitörése óta a körülmények alapvetően változtak meg, mert a háború, az arra adott szankciós válaszok és a magas infláció alapvetően átértékelte a jelenlegi támogatások hasznosságát.
A babaváró hitel esetében a kormány ösztönözni szeretné, hogy minél korábbra kerüljön a nőknél a gyermekvállalás időpontja, ezért 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő 30 év alatti. Hozzátette: bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025. január 1-je között, amikor még a 30–40 év közötti nők is jogosultak lesznek várandósságuk igazolása esetén. A hitel összegét 10-ről 11 millióra növelik.
A csok falun érvényes szabályait megtartják, és 2024. január 1-jétől 50 százalékkal, illetve egyes esetekben ennél is nagyobb mértékben megemelik a keretösszegeket. Ugyanakkor a városokban a jövő januártól nem lehet majd igénybe venni a csokot, a kormány a családügyekért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki új támogatási rendszert az 5000 főnél nagyobb településekre. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy az infláció mértékét jóval meghaladó ingatlanár-emelkedés volt különösen a nagyvárosokban és Budapesten, ezért az elmúlt időszakban a nagyobb városokban a csok-igénylések száma jelentős mértékben visszaesett.
A csok ma leginkább a kisebb településeken működik, ahol ennek felvétele és az önrész elegendő az ingatlan vásárlásához, azonban a nagyvárosokban, a megyei jogú városokban és Budapesten a csok és az önrész mellé fel kellett venni bankhitelt is – magyarázta Gulyás. A bankhitelezés azonban „gyakorlatilag leállt”, mert ilyen kamatok mellett kevesen vesznek fel hitelt, így a csok igénylések száma is jelentős mértékben csökkent.
A falusi csokot továbbra is igénybe lehet venni új lakás, ház vásárlására vagy építésére, illetve meglévő lakások felújítására, bővítésére, valamint megmarad az áfakedvezmény lehetősége is 5 millió forint erejéig.
A keretösszegek emelkednek jövőre: új családi ház építése, vásárlása esetén 1 gyermek után az eddigi 600 ezer forintos támogatás 1 millió forintra, 2 gyermek esetén 2,6 millióról 4 millióra, 3 gyermek esetén pedig 10 millióról 15 millió forintra nő. Meglévő lakás korszerűsítésénél pedig a támogatási összeg egy gyermek esetén 300 ezerről 500 ezer forintra, két gyermeknél 1,3 millióról 2 millióra, három gyermeknél pedig 5 millióról 7,5 millió forintra emelkedik. (MTI)
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”