Másfél millió forinthoz közelít az újépítésű óbudai lakások négyzetméterára

Másfél millió forinthoz közelít az újépítésű óbudai lakások négyzetméterára
2023. 03. 27., 18:38

2023-ban sem állt meg az ingatlanárak emelkedése a főváros III. kerületében. Az otthonteremtésre fordított összeg kerületi átlaga csaknem 76 millió forintra nőtt, az idei adatok alapján Óbuda-Békásmegyer kerületi négyzetméterárai pedig 2021-hez képest 20 százalékos eltérést mutatnak. Az idei első negyedévben eladott új lakások átlagos négyzetméterára közel másfél millió forint volt, ami 2021 azonos időszakához képest 50 százalékos növekedést jelent.

Óbuda-Békásmegyer a főváros egészét tekintve a harmadik, a budai oldalon pedig a legnagyobb területű kerület. Lakosságszáma a 2022-es adatok szerint meghaladta a 124 ezret, ezzel a második legnépesebb kerület Budapesten.

„Kiemelkedő lakosságszáma ellenére a fővárosi kerületek közötti érdeklődést vizsgáló felmérés alapján mindössze a középmezőnyben helyezkedik el a III. kerület. 2021 év elején az ötödik legkeresettebb lokáció volt, azonban 2022 során többnyire a 9–11. helyen végzett csupán, leszámítva 2022 decemberét, amikor az eddigi legmagasabb, 14,4 százalékos arányban jelölték meg preferált területként a kerületet, ezzel hatodikként végzett a sorban” – tájékoztatott Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A kerületben értékesített ingatlanok között a legnagyobb arányban (42 százalék) a házgyári lakások szerepeltek. 12 százalékkal több rezsivédett panellakás cserélt gazdát tavaly, mint 2021-ben. Az ingatlanközvetítő 2022-es adatai alapján a Bécsi úti lakótelepi lakásokért 850, a békásmegyeri panelekért pedig 705 ezer forintos átlagos négyzetméterárat fizettek a vevők. A fővárosi lakótelepek között a legnagyobb áremelkedést (54 százalék) a Bécsi úti tranzakciók mutatták 2021-hez képest tavaly.

A panellakásokhoz hasonló mértékben, az eladások 38 százalékban szerződtek az ügyfelek III. kerületi, használt téglalakásokra 2022-ben, amelyeknek átlagos ára meghaladta az 1,1 millió forintot négyzetméterenként, ami egy év alatt 27 százalékos áremelkedést jelent.

A rezsicsökkentés eltörlésének hatása ebben a kerületben is érzékelhető, hiszen óbudai családi házra csekélyebb, 11 százalékos arányban szerződtek tavaly a vevők. Az újépítésű otthonok iránti kereslet azonban nem apadt, ehhez mérten a fejlesztők is igyekeznek kielégíteni a vevői igényeket, ugyanis a 2023 első negyedévében meghirdetett projektek lakásainak száma a kerületben meghaladta az 1500-at, ezzel az újépítésű ingatlanok kínálatát tekintve az ötödik leggazdagabb kerület lett Angyalföld, Újbuda, Ferencváros és Józsefváros után. A keresletnek megfelelően a négyzetméterárak is emelkedtek, az újépítésű négyzetméterárakat vizsgálva a fővárosi kerületek között a III. kerület a középmezőnyben helyezkedik el. A 2023 első negyedévében értékesített újépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára meghaladta az 1,4 millió forintot, ami 2021 azonos időszakához képest 50 százalékos növekedést jelent, az eddigi adatok szerint a vevők új lakásra átlagosan 110 millió forint körüli összeget költöttek idén.

A kerület adta lehetőségeknek köszönhetően a jelenlegi fejlesztések között vannak központi lokációban elhelyezkedő ingatlanok, illetve a csendesebb, zöldebb környezetet keresők is megtalálhatják az igényeiknek megfelelő új otthont. „A kerületben számottevő, 20 százalékos volt 2022 során a befektetési célú vásárlások aránya, emellett azonban a tranzakciók 24 százalékban a nagyobb ingatlanba költözés adta a vevők motivációját. Jelentős, 13 százalékos volt az első lakásukra szerződő fiatalok aránya is Óbudán” – mondta el Benedikt Károly.

Fotó: Forest Hill Lakópark

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS