Március első felében még alig csökkent a GKI konjunktúraindexe

2020. 03. 23., 13:00

Márciusban meglepően kevéssé csökkent a GKI konjunktúraindexe, az üzleti várakozások kissé romlottak, a fogyasztóiak változatlanok maradtak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Mindez a GKI szerint összefügg azzal, hogy az EU támogatásával végzett felmérésre a szokásos időpontban, a fogyasztók esetében március 1. és 8., a vállalkozások esetében március 5. és 13. között került sor, vagyis jellemzően a járvány miatt március 11-én bejelentett vészhelyzet előtt.

Ugyanakkor az üzleti várakozások hat és fél év óta először így is a negatív tartományba kerültek, vagyis valamivel több cég látta gazdaságilag rosszabbnak, mint jónak a jövőt. A magyar gazdaság jövőjének megítélése viszont nagyon jelentősen, a 2008 októberihez hasonló mértékben zuhant.

Az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai romlottak, a szolgáltatásoké azonban csak hibahatáron belül.

Az iparban márciusban a februári korrekció után, a januári alá csökkent a bizalmi index. Az elmúlt időszak termelésének megítélése javult, a termelési kilátásoké viszont látványosan rosszabb lett. A készletekről, valamint a rendelésállományokról alkotott vélemény - beleértve az exportot is - kissé kedvezőbb lett. Az építőipari várakozások márciusban számottevően, 38 havi mélypontjukra estek. A magas- és mélyépítő cégek is borúlátóbbá váltak. Egyaránt romlott az előző háromhavi termeléssel és rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség.

Márciusban a kereskedelmi bizalmi index gyorsuló ütemben csökkent. Az eladási pozíció megítélése közepes, a rendelésállományé kis mértékben romlott, a készleteké kissé javult. A szolgáltatói bizalmi index márciusban alig mérséklődött, de az általános üzletmenet, az előző és a következő időszak forgalmának megítélése egyaránt romlott. A turisztikai cégek viszont nagyon pesszimisták lettek.

A foglalkoztatási szándék főleg az iparban, de az építőiparban is jelentősen, a kereskedelemben kissé gyengült, a szolgáltató cégeknél viszont erősödött. Összességében a létszám emelését és csökkentését tervező vállalkozások aránya azonos, de ezen belül az iparban és az építőiparban a mérséklést tervezők vannak kissé többen. A lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé erősödött.

Az áremelési törekvés a szolgáltató cégeknél lendületet kapott, az építőiparban nem változott, az iparban és a kereskedelemben kissé enyhült, s érzékelhetően visszafogottabb lett a lakosság inflációs várakozása is. A magyar gazdaság jövőjének megítélése márciusban drámaian romlott, főleg a szolgáltató és ipari cégeknél, a fogyasztók körében viszont (március elején) még kissé javult.

A GKI fogyasztói bizalmi index február után márciusban is változatlan, meglehetősen optimista maradt. A lakosság saját pénzügyi helyzetét kissé rosszabbnak, megtakarítási képességét viszont jobbnak látta, mint februárban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS