„Már korántsem veszélyhelyzeti költségvetésről van szó”

2022. június 7-én benyújtották a 2023. évi központi költségvetéséről szóló T/152. számú törvényjavaslatot, amelynek két prioritása, hogy biztosítsa egyrészt a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz másrészt a magyar gazdaság fejlesztéséhez, valamint a családtámogatások és nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat. Ezt szem előtt tartva a kormány 2023-ban a Rezsivédelmi Alap céljaira 670 milliárd forintot tervez fordítani, míg a Honvédelmi Alap kerete 842 milliárd forintot tesz ki. A családpolitikai kiadások, adókedvezmények együttes összege pedig 3225 milliárd forint, ami a 2022-es kiadáshoz képest 450 milliárd forint növekedést jelent.

A Niveus Consulting Group a költségvetéssel kapcsolatban leszögezi, hogy már korántsem veszélyhelyzeti költségvetésről van szó, a GDP arányos költségvetési hiány 2023-ra várható értéke ugyanis 3,5 százalékban került meghatározásra 4,1 százalékos gazdasági növekedést és 5,1 százalékos inflációt feltételezve. Sőt, a kormány a 2024. évre már 2,5 százalékos uniós módszertan szerinti hiánycélt irányozott elő – jegyezte meg Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója.

A javaslat a kiadási főösszeget több, mint 33.000 milliárd forintban, míg a bevételi főösszeget csaknem 31 000 milliárd forintban rögzíti, a költségvetési hiány így valamivel több, mint 2.000 milliárd forint. Az államadósságmutató 2023. december 31-ére tervezett mértéke GDP arányosan 73,8 százalék, ami 2,3 százalékkal alacsonyabb mutató 2022. év utolsó napján várható értékéhez, a 76,1 százalékhoz képest. A mutató kedvező alakulása azonban elsősorban a tervezett GDP növekedésnek köszönhető (közel 12 százalék), az államadósság mértéke ugyanis 2023-ban is nő, csak a tervezett GDP növekedésnél alacsonyabb mértékben (8,5 százalékkal).

A GDP-arányos strukturális (azaz a gazdaság ciklikus hatásaitól és az egyszeri tételektől megtisztított) egyenleg tervezett mértéke 4,5 százalékos hiány, ami a költségvetési hiánytól (3,5 százalék) 1 százalékkal tér el. A különbség döntően a 2022. május 26-án bejelentett adóbevétel növelő intézkedések hatása. Emellett még földértékesítésből származó bevétel jelenik meg a számításban, amelynek mértéke azonban nem éri el az extraprofit adók pozitív hatásának felét sem és nagyjából kiegyenlíti a ciklikusság hatását.

Ebből is látszik, hogy a 2023. évi költségvetésben igen jelentős szerepet kapnak az extraprofit adó fizetésére kötelezett cégek, a bankok, a biztosítók, a nagy kereskedelmi láncok, az energiaipari és kereskedő cégek, a telekommunikációs vállalatok és a légitársaságok befizetései – hangsúlyozta Antretter Erzsébet.

A főbb adónemek alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a kormány társasági adóból másfélszer akkora bevételt remél, mint 2022-ben, míg a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében körülbelül 30 százalékos a tervezett növekedés. Ezen ambíciózus bevételcélok eléréséhez a kormánynak várhatóan egyéb eszközöket is be kell vetnie, önmagában az infláció ugyanis feltételezhetően nem generál ekkora többletbevételt – véli a szakértő.

Az elemzés során jól látszik továbbá a 2022. május 26-án elfogadott új adók és adóemelések hatása. Az energia ágazat befizetései több, mint négyszeresére nőnek jövőre, míg a kiskereskedelmi adóból származó bevétel több, mint kétszeres lesz. A gépjárműadóból származó bevétel a 2022-es számhoz képest közel 100 százalékos növekedést mutat, összhangban azzal, hogy az adómértékek gyakorlatilag a duplájukra nőnek. Jelentős a növekedés a távközlési adóban (80 százalék) és a biztosítási adóban (56 százalék) is. Továbbá, új elemként jelenik meg a költségvetésben a 2022-es bevételekhez képest a légitársaságok hozzájárulása (30 milliárd forint), a reklámadó (15 milliárd forint), illetve a háztartási alkalmazottak regisztrációs díja (30 millió forint).