A Deloitte Property Index szerint több éven keresztül Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben a lakásárak Európában, azonban ez a trend tavaly megtört, és már három európai országban is gyorsabban nőttek a lakásárak. Az európai lakáspiacot összegző Deloitte tanulmány szerint továbbra is Párizs a legdrágább európai város. Az átlagfizetésekhez viszonyítva drágának tekinthető Közép-Európa, Európában például a cseheknek kell a legtöbbet dolgozniuk egy új lakás vásárlásához.
A Deloitte Property Index adatai szerint 23 európai ország közül Luxemburgban volt tavaly a legdrágább a lakásvásárlás, a második helyezett Ausztria lett 4176 eurós, míg a harmadik Norvégia 4120 eurós négyzetméterenkénti átlagárral. Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2019-ben 1475 euró volt, ami még mindig jelentősen, mintegy 11,5 százalékkal magasabb volt, mint 2018-ban. Míg 2015 és 2018 között rendre nálunk volt Európában a leggyorsabb a drágulás, ez a trend 2019-ben megtört: tavaly Luxemburgban, Franciaországban és Spanyolországban is nagyobb áremelkedést mértek, mint nálunk.
Ha az egyes városokat nézzük, kicsit más sorrendet találunk. A legdrágább európai város 2019-ben is Párizs lett. A második legtöbbet Tel-Avivban kell kifizetni egy lakásért, míg a lista harmadik helyezettje Luxemburg városa, ahol egy négyzetméter átlagosan 9565 euróba kerül. Budapesten 2019-ben a lakások átlagos négyzetméterára 2107 euró volt. A régiónkban Prágában (3395 euró/m2) és Pozsonyban (2805 euró/m2) is többet kellett fizetni a lakásokért, mint hazánkban.
„A legnagyobb áremelkedés 2019-ben Bergenben (24,6 százalék) és Portóban (20,1 százalék) volt. A Property Index tanulmány ugyanakkor rámutat, hogy idén több országban lényegesen romlottak a lakáspiaci kilátások és csökkenő fejlesztési aktivitás mellett az első félévben stagnáló vagy enyhén csökkenő pályára állhatott az európai országok többsége. Jól megfigyelhető, hogy azokban az országokban romlottak leginkább a lakáspiaci kilátások, amelyeket a leginkább sújtotta a világjárvány. Ilyen országok például Horvátország és az Egyesült Királyság. Alacsonyabb tranzakciószám mellett már Budapesten és több vidéki városban is enyhén csökkenő lakásárakra számíthatunk 2020-ban” – emelte ki Kohári Gábor.
Mennyi ideig kell dolgozni egy saját lakásért?
Annak megállapítására, hogy a fenti árak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index 23 európai országnál megvizsgálta azt is, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kell dolgozni egy átlagos 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Immár negyedik éve fordul az elő, hogy a saját lakás a legkevésbé Csehországban megfizethető, ahol 11,4 évig kell dolgozni érte. A Deloitte Property Index adatai szerint Magyarországon 7,6 évig kell a teljes éves bruttó átlagkeresetet félretenni ahhoz, hogy saját lakást vásárolhassunk. Ez azt jelenti, hogy a 2019-es drágulás miatt tavaly további fél évvel többet kellett spórolni, mint 2018-ban.
Az albérlet sem olcsó
Európában Luxemburg városában kellett a legtöbbet fizetni a bérelt ingatlanokért 2019-ben, ahol négyzetméterenként átlagosan 30,7 eurót kértek a lakástulajdonosok. Budapesten az átlagos bérleti díj 11,6 euró volt négyzetméterenként, ami a vizsgált 63 európai város közül a 35. legmagasabb.
Épülnek az új lakások
„Az új építési engedélyek számát tekintve Magyarország ezer lakosra vetített 3,6-os mutatója is az európai középmezőnyben helyezkedik el. Ezen a téren Közép-Európa tavaly viszonylag jól teljesített” – mutatott rá Kohári Gábor. Az ezer főre jutó építési engedélyek száma Lengyelországban 6,2, Csehországban 3,62, Szlovákiában pedig 3,94 volt.
A Deloitte Property Index tanulmányról részletesen itt olvashat.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.