Magyarországon is lassít a lakáspiac

2020. 09. 01., 14:30

A Deloitte Property Index szerint több éven keresztül Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben a lakásárak Európában, azonban ez a trend tavaly megtört, és már három európai országban is gyorsabban nőttek a lakásárak. Az európai lakáspiacot összegző Deloitte tanulmány szerint továbbra is Párizs a legdrágább európai város. Az átlagfizetésekhez viszonyítva drágának tekinthető Közép-Európa, Európában például a cseheknek kell a legtöbbet dolgozniuk egy új lakás vásárlásához.

A Deloitte Property Index adatai szerint 23 európai ország közül Luxemburgban volt tavaly a legdrágább a lakásvásárlás, a második helyezett Ausztria lett 4176 eurós, míg a harmadik Norvégia 4120 eurós négyzetméterenkénti átlagárral. Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2019-ben 1475 euró volt, ami még mindig jelentősen, mintegy 11,5 százalékkal magasabb volt, mint 2018-ban. Míg 2015 és 2018 között rendre nálunk volt Európában a leggyorsabb a drágulás, ez a trend 2019-ben megtört: tavaly Luxemburgban, Franciaországban és Spanyolországban is nagyobb áremelkedést mértek, mint nálunk.

Ha az egyes városokat nézzük, kicsit más sorrendet találunk. A legdrágább európai város 2019-ben is Párizs lett. A második legtöbbet Tel-Avivban kell kifizetni egy lakásért, míg a lista harmadik helyezettje Luxemburg városa, ahol egy négyzetméter átlagosan 9565 euróba kerül. Budapesten 2019-ben a lakások átlagos négyzetméterára 2107 euró volt. A régiónkban Prágában (3395 euró/m2) és Pozsonyban (2805 euró/m2) is többet kellett fizetni a lakásokért, mint hazánkban.

„A legnagyobb áremelkedés 2019-ben Bergenben (24,6 százalék) és Portóban (20,1 százalék) volt. A Property Index tanulmány ugyanakkor rámutat, hogy idén több országban lényegesen romlottak a lakáspiaci kilátások és csökkenő fejlesztési aktivitás mellett az első félévben stagnáló vagy enyhén csökkenő pályára állhatott az európai országok többsége. Jól megfigyelhető, hogy azokban az országokban romlottak leginkább a lakáspiaci kilátások, amelyeket a leginkább sújtotta a világjárvány. Ilyen országok például Horvátország és az Egyesült Királyság. Alacsonyabb tranzakciószám mellett már Budapesten és több vidéki városban is enyhén csökkenő lakásárakra számíthatunk 2020-ban” – emelte ki Kohári Gábor.

Mennyi ideig kell dolgozni egy saját lakásért?

Annak megállapítására, hogy a fenti árak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index 23 európai országnál megvizsgálta azt is, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kell dolgozni egy átlagos 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Immár negyedik éve fordul az elő, hogy a saját lakás a legkevésbé Csehországban megfizethető, ahol 11,4 évig kell dolgozni érte. A Deloitte Property Index adatai szerint Magyarországon 7,6 évig kell a teljes éves bruttó átlagkeresetet félretenni ahhoz, hogy saját lakást vásárolhassunk. Ez azt jelenti, hogy a 2019-es drágulás miatt tavaly további fél évvel többet kellett spórolni, mint 2018-ban.

Az albérlet sem olcsó

Európában Luxemburg városában kellett a legtöbbet fizetni a bérelt ingatlanokért 2019-ben, ahol négyzetméterenként átlagosan 30,7 eurót kértek a lakástulajdonosok. Budapesten az átlagos bérleti díj 11,6 euró volt négyzetméterenként, ami a vizsgált 63 európai város közül a 35. legmagasabb.

Épülnek az új lakások

„Az új építési engedélyek számát tekintve Magyarország ezer lakosra vetített 3,6-os mutatója is az európai középmezőnyben helyezkedik el. Ezen a téren Közép-Európa tavaly viszonylag jól teljesített” – mutatott rá Kohári Gábor. Az ezer főre jutó építési engedélyek száma Lengyelországban 6,2, Csehországban 3,62, Szlovákiában pedig 3,94 volt.

A Deloitte Property Index tanulmányról részletesen itt olvashat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS