Literenként több forinttal olcsóbban tankoltunk novemberben, mint az „átlag autós” a szomszédos országokban

2024. 12. 06., 12:05

Novemberben is a kormány által meghatározott „plafon” – a szomszédos országok átlagárai – alatt maradtak a hazai üzemanyagárak: a 95-ös benzin 4, a gázolaj 2 forinttal. A régiós átlagárak ugyanakkor továbbra is alacsonyabbak, mint a magyarországiak.

Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára november hónapban 610 forint volt, ami 4 forinttal, 0,7 százalékkal alacsonyabb volt a szomszédos országok 614 forintos átlagértékénél – tájékoztatott az EU Weekly Oil Bulletin adatai alapján a statisztikai hivatal. A régió országaiban a novemberi átlagár 595 forint volt, a magyar ár 2,5 százalékkal, azaz 15 forinttal magasabb volt ennél. Az előző havi adathoz képest 13 forinttal nőtt a 95-ös benzin átlagára Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a szomszédos és a régiós országokban megfigyelt átlag szintén 13 forinttal növekedett.

A dízelüzemanyag havi átlagára Magyarországon 624 forint volt, ami 2 forinttal, 0,3 százalékkal alacsonyabb volt a szomszédos országok 626 forintos átlagértékénél. A 601 forintos régiós átlagárat 23 forinttal, 3,8 százalékkal meghaladta a dízelüzemanyag átlagára Magyarországon. Az előző havi adathoz képest 21 forinttal nőtt a gázolaj havi átlagára Magyarországon. A szomszédos országokban megfigyelt átlagár szintén 21 forinttal, a régiós pedig 19 forinttal növekedett az októberi adathoz képest.

A régiós országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában magasabb volt a benzin átlagára novemberben, mint Magyarországon. Az előző havi adathoz képest a legnagyobb mértékben, 21 forinttal Szlovéniában nőtt a benzin ára. Lengyelországban és Romániában a 95-ös oktánszámú benzin átlagára kevesebb mint 5 százalékkal, Csehországban 5–10 százalékkal, Bulgáriában pedig több mint 15 százalékkal elmaradt a magyartól.

A dízelolaj novemberi átlagára Ausztriában, Szerbiában és Szlovéniában meghaladta a magyar értéket, Bulgáriában viszont több mint 15 százalékkal kisebb volt annál. Az előző havi adathoz képest a régió összes országában nőtt a dízel átlagára, Szlovéniában volt tapasztalható a legnagyobb mértékű, 24 forintos növekedés.

A KSH jelentése kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozta, hogy „a magyar üzemanyagárak továbbra is versenyképesek, illeszkednek a környező országok átlagához, ezáltal megfelelnek a kormányzati célkitűzéseknek”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS