Lezárult a népszámlálás, 2023 elején már érkeznek az első adatok

Lezárult a népszámlálás, 2023 elején már érkeznek az első adatok
2022. 12. 05., 09:43

A 2022. évi népszámlálás három szakaszában összesen 4,6 millió lakás- és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be. A nemzeti adatvagyon részét képező információk feldolgozása megkezdődött, az előzetes adatokat 2023 első negyedévére ígéri a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A november 28-án lezárult népszámlálás három szakaszból állt. Az első, online szakaszban – amely néhány nappal az előre tervezettnél hosszabb volt és október 1. és 19. között zajlott –, a statisztikai hivatal rendszerébe 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be. Ennyi embert, ilyen rövid idő alatt elérni nemzetközi összevetésben is kiemelkedő eredmény. Online kitöltésre a 2011-es népszámlálás során is volt lehetőség, de akkor kevesebb mint harmadennyi embert sikerült elérni – ebben persze közrejátszik, hogy azóta sokat változtak az internethasználati szokások, más az eszközellátottság és általában magasabb a digitalizáció szintje.

A második, számlálóbiztosi szakaszban, amely november 20-án zárult, a számlálóbiztosok országszerte közel 1,5 millió címen írták össze a lakások jellemzőit, és 2,2 millió személyi kérdőívet töltöttek ki az adatszolgáltatók közreműködésével. A népszámlálás végrehajtásának a számlálóbiztosok voltak a főszereplői; ehhez a munkához türelemre és nagyfokú alkalmazkodóképességre volt szükség. A visszajelzések alapján a lakosság többségében megértő volt a népszámlálással, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat munkájuk elvégzésében – hangsúlyozta Kovács Marcell, a KSH népszámlálási projektvezetője.

Aki mindkét kört kihagyta, november 21. és 28. között, a települési jegyzőt felkeresve tölthette ki a népszámlálási kérdőívet. Ebben a szakaszban a jegyzők feladata volt, hogy kijelöljék, mikor és hol tudnak jelentkezni az adatszolgáltatók, de a kérdőíveket – a második szakaszhoz hasonlóan – a számlálóbiztosok töltötték ki az adatszolgáltatók válaszai alapján.

Az adatok összeírása mindhárom szakaszban elektronikusan zajlott. Az online kitöltés esetében ez magától értetődő, de papír kérdőíveket a számlálóbiztosi szakaszban és a pótösszeírás során sem használtak: a megadott adatokat a számlálóbiztosok táblagépen rögzítették. Az elektronikus adatrögzítés nagyban felgyorsítja az adatok feldolgozását. Az adatok pontosításához a KSH állami adatbázisokat használ fel, összeveti a népszámlálás során megadott információkat az adminisztratív adatokkal, és szükség esetén pótolja a hiányokat. Ez ezért is különösen fontos, mert a tervek szerint az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon. A következő népszámlálás adatait már a lakosságra háruló feladat nélkül, kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal.

Az adatok tárolása egy fokozottan védett adatbázisban valósul meg. Az adatok a nemzeti adatvagyon részét képezik és kizárólag statisztikai célra használhatók – tájékoztatott Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

A népszámlás során összegyűjtött adattömeg jelentőségét aligha lehet eltúlozni. A következő időszakban a döntéshozókat támogató elemzők, a tudományos kutatók, a gazdasági élet szereplői kiterjedten használják majd ezeket az adatokat a stratégia-alkotásban és a fejlesztések megalapozásában. Ezen túlmenően minden statisztikai adatgyűjtésnek, minden reprezentatív társadalomtudományi- vagy piackutatásnak a most kinyert adatok adják a kiindulópontját. Emellett a jelenlegi népszámlálás, illetve az abból tovább vezetett népesség lesz az alapja például az olyan mutatóknak, mint az egy főre jutó GDP, vagy az egy főre jutó jövedelem vagy fogyasztás.

A népszámlálás eredményei megbízható alapot nyújtanak nemcsak az egész országot, hanem az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez. Emellett fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, de segítik a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban, tudatos adathasználattal tervezhetik tevékenységüket, például egy új üzlet megnyitását vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését. A népszámlálás első eredményei a KSH ígérete szerint már 2023 első negyedévében elérhetőek lesznek, a részletes adatok publikálása 2023 őszén várható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS