A 2022. évi népszámlálás három szakaszában összesen 4,6 millió lakás- és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be. A nemzeti adatvagyon részét képező információk feldolgozása megkezdődött, az előzetes adatokat 2023 első negyedévére ígéri a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A november 28-án lezárult népszámlálás három szakaszból állt. Az első, online szakaszban – amely néhány nappal az előre tervezettnél hosszabb volt és október 1. és 19. között zajlott –, a statisztikai hivatal rendszerébe 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be. Ennyi embert, ilyen rövid idő alatt elérni nemzetközi összevetésben is kiemelkedő eredmény. Online kitöltésre a 2011-es népszámlálás során is volt lehetőség, de akkor kevesebb mint harmadennyi embert sikerült elérni – ebben persze közrejátszik, hogy azóta sokat változtak az internethasználati szokások, más az eszközellátottság és általában magasabb a digitalizáció szintje.
A második, számlálóbiztosi szakaszban, amely november 20-án zárult, a számlálóbiztosok országszerte közel 1,5 millió címen írták össze a lakások jellemzőit, és 2,2 millió személyi kérdőívet töltöttek ki az adatszolgáltatók közreműködésével. A népszámlálás végrehajtásának a számlálóbiztosok voltak a főszereplői; ehhez a munkához türelemre és nagyfokú alkalmazkodóképességre volt szükség. A visszajelzések alapján a lakosság többségében megértő volt a népszámlálással, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat munkájuk elvégzésében – hangsúlyozta Kovács Marcell, a KSH népszámlálási projektvezetője.
Aki mindkét kört kihagyta, november 21. és 28. között, a települési jegyzőt felkeresve tölthette ki a népszámlálási kérdőívet. Ebben a szakaszban a jegyzők feladata volt, hogy kijelöljék, mikor és hol tudnak jelentkezni az adatszolgáltatók, de a kérdőíveket – a második szakaszhoz hasonlóan – a számlálóbiztosok töltötték ki az adatszolgáltatók válaszai alapján.
Az adatok összeírása mindhárom szakaszban elektronikusan zajlott. Az online kitöltés esetében ez magától értetődő, de papír kérdőíveket a számlálóbiztosi szakaszban és a pótösszeírás során sem használtak: a megadott adatokat a számlálóbiztosok táblagépen rögzítették. Az elektronikus adatrögzítés nagyban felgyorsítja az adatok feldolgozását. Az adatok pontosításához a KSH állami adatbázisokat használ fel, összeveti a népszámlálás során megadott információkat az adminisztratív adatokkal, és szükség esetén pótolja a hiányokat. Ez ezért is különösen fontos, mert a tervek szerint az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon. A következő népszámlálás adatait már a lakosságra háruló feladat nélkül, kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal.
Az adatok tárolása egy fokozottan védett adatbázisban valósul meg. Az adatok a nemzeti adatvagyon részét képezik és kizárólag statisztikai célra használhatók – tájékoztatott Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.
A népszámlás során összegyűjtött adattömeg jelentőségét aligha lehet eltúlozni. A következő időszakban a döntéshozókat támogató elemzők, a tudományos kutatók, a gazdasági élet szereplői kiterjedten használják majd ezeket az adatokat a stratégia-alkotásban és a fejlesztések megalapozásában. Ezen túlmenően minden statisztikai adatgyűjtésnek, minden reprezentatív társadalomtudományi- vagy piackutatásnak a most kinyert adatok adják a kiindulópontját. Emellett a jelenlegi népszámlálás, illetve az abból tovább vezetett népesség lesz az alapja például az olyan mutatóknak, mint az egy főre jutó GDP, vagy az egy főre jutó jövedelem vagy fogyasztás.
A népszámlálás eredményei megbízható alapot nyújtanak nemcsak az egész országot, hanem az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez. Emellett fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, de segítik a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban, tudatos adathasználattal tervezhetik tevékenységüket, például egy új üzlet megnyitását vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését. A népszámlálás első eredményei a KSH ígérete szerint már 2023 első negyedévében elérhetőek lesznek, a részletes adatok publikálása 2023 őszén várható.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.