Lassan erősödő kereslettel éledezik a lakáspiac

2023. 03. 13., 13:19

A Duna House becslése szerint februárban országosan 6253 adásvétel történt, 7 százalékkal több, mint januárban; a Credipass adatai szerint a hitelpiacon 35 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott, ami az előző hónaphoz viszonyítva stagnálást jelent. A szakértők a következő időszakban az ingatlanpiac erősödésének folytatására számítanak, ami a pozitív irányú változás kezdetét prognosztizálja a következő hónapok hitelpiacán is.

A lakáspiac ébredezését alátámasztja a Duna House keresletindexének 2 pontos emelkedése is, de az előző évek keresletéhez viszonyítva továbbra is jelentős a lemaradás. Idén februárban is az elmúlt 10 év legalacsonyabb értékén áll a mutató. Az ingatlanok forgási sebessége az előző hónap adataihoz képest enyhülést mutat, a februári értékesítési adatok alapján a panellakások keltek el a leggyorsabban, közöttük is a keleti régióban találtak leghamarabb új tulajdonosra ezek az ingatlanok. Értékesítési idejük országosan 2–3 hónap közé tehető. A téglaépítésűek az előző év azonos időszakához mérten közel megegyező tempót diktáltak. A főváros pesti oldalán, illetve a belvárosi területeken a tavalyihoz viszonyítva nagyobb volt a lendület, itt 3,5 hónapra, míg a budai oldalon kevéssel többre volt szükség a sikeres szerződéskötéshez. A vidéki területeken átlagosan alig több, mint 4 hónap kellett az értékesítés lezárásához, ahogy az előző évben is.

A Duna House közreműködésével zárult tranzakciók szerint vidéken az előző év azonos időszakához képest emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára idén februárban. A keleti országrészben volt a legnagyobb mértékű, 24,5 százalékos a drágulás egy év alatt, így a keleti házgyári lakások elérték a nyugati területeken található panelek árszintjét. A főváros budai oldalán található lakótelepi lakások ára stagnált, Pesten pedig 5 százalékos árcsökkenés realizálódott. Az alku mértéke országosan 4–6 százalék között alakult ennél az ingatlantípusnál.

A téglaépítésűek esetében fordított a helyzet, vidéken csekélyebb négyzetméterár-emelkedés mutatkozott az előző évi adatokhoz képest, míg a fővárosban az idei év második hónapjában zárult tranzakciók alapján az átlagos négyzetméterár tovább növekedett. Az irányár változásának mértéke a főváros pesti és budai oldalán 5-6 százalék körül alakult, míg a belvárosi területeken egyáltalán nem változtattak a hirdetési áron a tulajdonosok, az alku mértéke 3–5 százalékos volt Budapesten, vidéken 7–8 százalék körül mozgott.

A 30–40 év közöttiek korcsoportja volt a legaktívabb a februári ingatlanpiacon, mind a fővárosban, mind vidéken közülük került ki a legtöbb ingatlanvásárló. A legnépszerűbb vásárlói motiváció a budapesti értékesítési adatok szerint 40 százalékkal a befektetési célú vétel volt, átlagosan 48,8 millió forintot költöttek ebből a célból a vásárlók. A vevők 25 százaléka nagyobb ingatlanba költözés miatt szerződött, az első lakásukat vásárlók átlagosan közel 60 millió forintot költöttek ingatlanra. A vevői motivációt tekintve a fővároshoz hasonlóan vidéken is a befektetési célú vétel, a nagyobb ingatlanba költözés és az első lakás vásárlása volt a leggyakoribb.

Februárban a fővárosban továbbra is a nagyon jó állapotú ingatlanokat keresték a legtöbben, míg az ország többi részén a jó állapotú lakásokkal és házakkal is megelégedtek a vevők. A felújítási kedv Kelet-Magyarországon volt a legjelentősebb, a tranzakciók 18 százalékban szerződtek az ügyfelek felújítandó ingatlanra, míg az ország többi területén csupán 3–9 százalék volt ez az arány.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS