Lakásvásárlás Pekingben: 6 millió forint/négyzetméter

2022. 02. 03., 17:33

Legalább 6 aranyérmet kellene nyernie a téli olimpián egy magyar sportolónak, hogy a jutalomból Pekingben vásárolhasson lakást.

Az elmúlt év végén komoly világgazdasági fejtörést okoztak a kínai ingatlanpiac történései. Egyelőre úgy néz ki, hogy az Evergrande – és így Peking is – úrrá tud lenni az összeomláson, sőt, újra dolgoznak az újépítésű lakásprojekteken. Az 1990-es évek közepétől kezdve ugyanis kiemelt jelentőségük van az ingatlanberuházásoknak, a kínai kormány folyamatos állami támogatásban részesíti őket. Nem is meglepő, hogy az ország GDP-jének 16 százalékáért felelős az ingatlanpiac, amihez a kedvező hitelkonstrukciók is hozzájárultak.

Ennek hatására a lakásárak is jelentősen elszabadultak Kínában, amit olyan intézkedésekkel igyekeztek visszafogni, mint a lakáshitelezési szabályok szigorítása vagy az illetékek növelése. Az elmúlt 6 évben így is 32,89 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak az ázsiai országban. A Numbeo.com adatai szerint egy egyhálószobás lakást átlagosan havi 365 000 forintért lehet bérelni Pekingben, ha pedig valaki vásárlásra adná a fejét, akkor több mint 6,1 millió forintot kellene fizetnie négyzetméterenként. Egy átlagos, 50 négyzetméteres otthon így közel 310 millió forintba kerülne a kínai fővárosban, amihez egy magyar sportolónak 5 aranyérem megszerzése sem lenne elég a téli olimpián, hiszen a jutalmazás összege „csak” 50 millió forint győzelmenként. A 2021. júniusi, átlagos éves jövedelmi adatok alapján egy pekingi lakosnak ehhez közel 44 évig kellene spórolnia – Budapest esetében ez az arányszám 14. Ennek ellenére elmondható, hogy Kína ma a lakástulajdonosok országa, hiszen a háztartások több mint 90 százaléka saját tulajdonban van, amihez nem csak a kedvező hitelkonstrukciók, de a Kínai Lakásfenntartó Alap is hozzásegíti az állampolgárokat.

„A korábbi – és a következő, 2026-os – téli olimpiai helyszínek ingatlanpiacát vizsgálva, bérleti árak tekintetében Kanada, ingatlanvásárlás esetén viszont egyértelműen Kína a legdrágább” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Közel hatszor nagyobb befektetést igényelhet egy belvárosi lakás vásárlása Pekingben, mint idehaza, de egy albérlet is 2,4-szer drágább. A kínai fővároshoz képest feleannyiba se kerülnek a lakások Vancouverben, Milánóban és Salt Lake Cityben, mégis a magyar, átlagosan 50-55 milliós belvárosi lakásokhoz képest jelentős a különbség. Hazánk árszintjével azonos a helyzet Torinóban és Szocsiban, míg a legolcsóbban a 2018-as téli olimpia helyszínén, Phjongcshangban lehetne ingatlant vásárolni, 662 ezer forintos négyzetméteráron. Bérleti díjak tekintetében viszont csak a dél-koreai város van mögöttünk.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS