Lakásvásárlás Pekingben: 6 millió forint/négyzetméter

2022. 02. 03., 17:33

Legalább 6 aranyérmet kellene nyernie a téli olimpián egy magyar sportolónak, hogy a jutalomból Pekingben vásárolhasson lakást.

Az elmúlt év végén komoly világgazdasági fejtörést okoztak a kínai ingatlanpiac történései. Egyelőre úgy néz ki, hogy az Evergrande – és így Peking is – úrrá tud lenni az összeomláson, sőt, újra dolgoznak az újépítésű lakásprojekteken. Az 1990-es évek közepétől kezdve ugyanis kiemelt jelentőségük van az ingatlanberuházásoknak, a kínai kormány folyamatos állami támogatásban részesíti őket. Nem is meglepő, hogy az ország GDP-jének 16 százalékáért felelős az ingatlanpiac, amihez a kedvező hitelkonstrukciók is hozzájárultak.

Ennek hatására a lakásárak is jelentősen elszabadultak Kínában, amit olyan intézkedésekkel igyekeztek visszafogni, mint a lakáshitelezési szabályok szigorítása vagy az illetékek növelése. Az elmúlt 6 évben így is 32,89 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak az ázsiai országban. A Numbeo.com adatai szerint egy egyhálószobás lakást átlagosan havi 365 000 forintért lehet bérelni Pekingben, ha pedig valaki vásárlásra adná a fejét, akkor több mint 6,1 millió forintot kellene fizetnie négyzetméterenként. Egy átlagos, 50 négyzetméteres otthon így közel 310 millió forintba kerülne a kínai fővárosban, amihez egy magyar sportolónak 5 aranyérem megszerzése sem lenne elég a téli olimpián, hiszen a jutalmazás összege „csak” 50 millió forint győzelmenként. A 2021. júniusi, átlagos éves jövedelmi adatok alapján egy pekingi lakosnak ehhez közel 44 évig kellene spórolnia – Budapest esetében ez az arányszám 14. Ennek ellenére elmondható, hogy Kína ma a lakástulajdonosok országa, hiszen a háztartások több mint 90 százaléka saját tulajdonban van, amihez nem csak a kedvező hitelkonstrukciók, de a Kínai Lakásfenntartó Alap is hozzásegíti az állampolgárokat.

„A korábbi – és a következő, 2026-os – téli olimpiai helyszínek ingatlanpiacát vizsgálva, bérleti árak tekintetében Kanada, ingatlanvásárlás esetén viszont egyértelműen Kína a legdrágább” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Közel hatszor nagyobb befektetést igényelhet egy belvárosi lakás vásárlása Pekingben, mint idehaza, de egy albérlet is 2,4-szer drágább. A kínai fővároshoz képest feleannyiba se kerülnek a lakások Vancouverben, Milánóban és Salt Lake Cityben, mégis a magyar, átlagosan 50-55 milliós belvárosi lakásokhoz képest jelentős a különbség. Hazánk árszintjével azonos a helyzet Torinóban és Szocsiban, míg a legolcsóbban a 2018-as téli olimpia helyszínén, Phjongcshangban lehetne ingatlant vásárolni, 662 ezer forintos négyzetméteráron. Bérleti díjak tekintetében viszont csak a dél-koreai város van mögöttünk.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.
2024-04-19 14:10:00
Április 18-án este tartották Siemens Media Award 2024 hazai díjátadóját, amelyen a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók, illetve tartalomkészítők munkáját ismerték el.
2024-04-19 13:10:00
A cégbírósági eljárások száma is csökkent, de a cégalapítási kedv 30 százalékkal elmaradt márciusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Opten összesítéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.