Lakásvásárlás Pekingben: 6 millió forint/négyzetméter

2022. 02. 03., 17:33

Legalább 6 aranyérmet kellene nyernie a téli olimpián egy magyar sportolónak, hogy a jutalomból Pekingben vásárolhasson lakást.

Az elmúlt év végén komoly világgazdasági fejtörést okoztak a kínai ingatlanpiac történései. Egyelőre úgy néz ki, hogy az Evergrande – és így Peking is – úrrá tud lenni az összeomláson, sőt, újra dolgoznak az újépítésű lakásprojekteken. Az 1990-es évek közepétől kezdve ugyanis kiemelt jelentőségük van az ingatlanberuházásoknak, a kínai kormány folyamatos állami támogatásban részesíti őket. Nem is meglepő, hogy az ország GDP-jének 16 százalékáért felelős az ingatlanpiac, amihez a kedvező hitelkonstrukciók is hozzájárultak.

Ennek hatására a lakásárak is jelentősen elszabadultak Kínában, amit olyan intézkedésekkel igyekeztek visszafogni, mint a lakáshitelezési szabályok szigorítása vagy az illetékek növelése. Az elmúlt 6 évben így is 32,89 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak az ázsiai országban. A Numbeo.com adatai szerint egy egyhálószobás lakást átlagosan havi 365 000 forintért lehet bérelni Pekingben, ha pedig valaki vásárlásra adná a fejét, akkor több mint 6,1 millió forintot kellene fizetnie négyzetméterenként. Egy átlagos, 50 négyzetméteres otthon így közel 310 millió forintba kerülne a kínai fővárosban, amihez egy magyar sportolónak 5 aranyérem megszerzése sem lenne elég a téli olimpián, hiszen a jutalmazás összege „csak” 50 millió forint győzelmenként. A 2021. júniusi, átlagos éves jövedelmi adatok alapján egy pekingi lakosnak ehhez közel 44 évig kellene spórolnia – Budapest esetében ez az arányszám 14. Ennek ellenére elmondható, hogy Kína ma a lakástulajdonosok országa, hiszen a háztartások több mint 90 százaléka saját tulajdonban van, amihez nem csak a kedvező hitelkonstrukciók, de a Kínai Lakásfenntartó Alap is hozzásegíti az állampolgárokat.

„A korábbi – és a következő, 2026-os – téli olimpiai helyszínek ingatlanpiacát vizsgálva, bérleti árak tekintetében Kanada, ingatlanvásárlás esetén viszont egyértelműen Kína a legdrágább” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Közel hatszor nagyobb befektetést igényelhet egy belvárosi lakás vásárlása Pekingben, mint idehaza, de egy albérlet is 2,4-szer drágább. A kínai fővároshoz képest feleannyiba se kerülnek a lakások Vancouverben, Milánóban és Salt Lake Cityben, mégis a magyar, átlagosan 50-55 milliós belvárosi lakásokhoz képest jelentős a különbség. Hazánk árszintjével azonos a helyzet Torinóban és Szocsiban, míg a legolcsóbban a 2018-as téli olimpia helyszínén, Phjongcshangban lehetne ingatlant vásárolni, 662 ezer forintos négyzetméteráron. Bérleti díjak tekintetében viszont csak a dél-koreai város van mögöttünk.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS