Lakáspiaci trendek 2024-ben

2023. 12. 28., 14:10

A Duna House előrejelzése aktívabb ingatlanpiacot, vásárlói szempontból támogató környezetet, így több „hiteles” vásárlót mutat a 2024-es évre. A nagyvárosi ingatlanok mellett a jó elhelyezkedésű kistelepülések lehetnek az otthonkeresők és befektetők elsődleges célpontjai.

1. Aktívabb ingatlanpiacon, 20–30 százalékkal több adásvétel

A mindjárt véget érő 2023-as év 90–100 ezer környéki tranzakciószáma az elmúlt 9 év leggyengébb ingatlanpiacát jelentette, ennél kevesebb adásvétel 2013-ban volt, amikor 88 ezer ingatlan cserélt tulajdonost. 2024-ben jelentősen erősebb tranzakciószámmal számolnak a szakemberek, amely az otthonteremtési és befektetési célú ingatlanvásárlók számának erősödését jelenti. A Duna House elemzői szerint 2024-ben 110–130 ezer adásvétel lesz a hazai ingatlanpiacon. A bővülést erősítheti a jelenlegi széles ingatlankínálat, hiszen 60–70 százalékkal több eladásra kínált ingatlanból választhatnak most a vevők.

2. Fókuszban az első lakásvásárlók

Az újragondolt otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően jelentősen javulhat az első lakásukat megvásárló családok helyzete. Az új CSOK Plusz, és a megemelt Falusi CSOK és Babaváró támogatásoknak köszönhetően az eddigieknél nagyobb segítséget kapnak a családok, amelyhez egy kedvezőbb önerőszabály is párosul, hiszen elég mindössze 10 százalékot előteremteni ahhoz, hogy lakásvásárlásba kezdjenek a fiatalok. A CSOK Plusz támogatást 80 millió forintos ingatlanértékéig tudják igénybe venni, ráadásul az ingatlanvásárlásuk ekkora vételárig továbbra is illetékmentes lesz.

3. Újra emelkedni fog a hitellel vásárlók aránya

A kedvezőtlenebb gazdasági környezetben, az emelkedő hitelkamatok miatt 2023-ban jelentősen lecsökkent a hiteles segítséggel vásárlók aránya. 2024-ben változhat ez a trend, hiszen a gazdaság felé erősödő bizalom, a csökkenő kamatpálya és az önkétes kamatplafon beveztése is mind-mind pozitív üzenet azoknak, akiknek muszáj pénzügyi segítséget igénybe venniük. A cégcsoporthoz tartozó Credipass szakemberei a most bejelentett önkéntes THM plafon és az otthonteremtési támogatásokkal elérhető kedvező hitelkonstrukciók pozitív hatásaként 2024-ben 750–850 milliárd forintos aktív piaccal számolnak, ahol a sokrétű részletszabályok ismeretének hiánya miatt erősödni fog a pénzügyi szakemberhez fordulók száma, így a teljes piacból nagyobb részarányt hasíthatnak majd ki a pénzügyi közvetítők.

4. A befektetők fogják mozgatni a belvárosi piacot

A befektetők aktivitását a szinte feleződő, 10 százalék alá csökkenő állampapírhozamok növelhetik az ingatlanpiacon, így várhatóan egyre többen választják újra az ingatlant, mint befektetést, ami tovább növelheti a tranzakciókat elsősorban a belvárosi területeken Budapesten és az egyetemi nagyvárosokban. A befektetői érdeklődés fokozódása az ingatlanállományra is jó hatással lehet, hiszen ez a réteg, aki a felújítandó ingatlanokat is szívesen vásárolja és korszerűsítés után újra hasznosítja, akár kiadás, akár eladás útján.

5. Az árak felfelé indulnak

Ingatlanárak tekintetében a fenti hatások miatti erősebb kereslet magával hozhatja a fordulatot, így nominális értelemben a másfél-két éve tartó stagnálás és csökkenés után újra emelkedő pályára léphetnek az ingatlanárak Magyarországon. Természetesen egyes lokációk és ingatlantípusok esetében még jelentős eltérések mutatkozhatnak akár az árak változásának irányában is, de átlagosan a Duna House szakemberei éves szinten 5–10 százalékos áremelkedéssel számolnak 2024-ben. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS