Lakáspiaci trendek 2024-ben

2023. 12. 28., 14:10

A Duna House előrejelzése aktívabb ingatlanpiacot, vásárlói szempontból támogató környezetet, így több „hiteles” vásárlót mutat a 2024-es évre. A nagyvárosi ingatlanok mellett a jó elhelyezkedésű kistelepülések lehetnek az otthonkeresők és befektetők elsődleges célpontjai.

1. Aktívabb ingatlanpiacon, 20–30 százalékkal több adásvétel

A mindjárt véget érő 2023-as év 90–100 ezer környéki tranzakciószáma az elmúlt 9 év leggyengébb ingatlanpiacát jelentette, ennél kevesebb adásvétel 2013-ban volt, amikor 88 ezer ingatlan cserélt tulajdonost. 2024-ben jelentősen erősebb tranzakciószámmal számolnak a szakemberek, amely az otthonteremtési és befektetési célú ingatlanvásárlók számának erősödését jelenti. A Duna House elemzői szerint 2024-ben 110–130 ezer adásvétel lesz a hazai ingatlanpiacon. A bővülést erősítheti a jelenlegi széles ingatlankínálat, hiszen 60–70 százalékkal több eladásra kínált ingatlanból választhatnak most a vevők.

2. Fókuszban az első lakásvásárlók

Az újragondolt otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően jelentősen javulhat az első lakásukat megvásárló családok helyzete. Az új CSOK Plusz, és a megemelt Falusi CSOK és Babaváró támogatásoknak köszönhetően az eddigieknél nagyobb segítséget kapnak a családok, amelyhez egy kedvezőbb önerőszabály is párosul, hiszen elég mindössze 10 százalékot előteremteni ahhoz, hogy lakásvásárlásba kezdjenek a fiatalok. A CSOK Plusz támogatást 80 millió forintos ingatlanértékéig tudják igénybe venni, ráadásul az ingatlanvásárlásuk ekkora vételárig továbbra is illetékmentes lesz.

3. Újra emelkedni fog a hitellel vásárlók aránya

A kedvezőtlenebb gazdasági környezetben, az emelkedő hitelkamatok miatt 2023-ban jelentősen lecsökkent a hiteles segítséggel vásárlók aránya. 2024-ben változhat ez a trend, hiszen a gazdaság felé erősödő bizalom, a csökkenő kamatpálya és az önkétes kamatplafon beveztése is mind-mind pozitív üzenet azoknak, akiknek muszáj pénzügyi segítséget igénybe venniük. A cégcsoporthoz tartozó Credipass szakemberei a most bejelentett önkéntes THM plafon és az otthonteremtési támogatásokkal elérhető kedvező hitelkonstrukciók pozitív hatásaként 2024-ben 750–850 milliárd forintos aktív piaccal számolnak, ahol a sokrétű részletszabályok ismeretének hiánya miatt erősödni fog a pénzügyi szakemberhez fordulók száma, így a teljes piacból nagyobb részarányt hasíthatnak majd ki a pénzügyi közvetítők.

4. A befektetők fogják mozgatni a belvárosi piacot

A befektetők aktivitását a szinte feleződő, 10 százalék alá csökkenő állampapírhozamok növelhetik az ingatlanpiacon, így várhatóan egyre többen választják újra az ingatlant, mint befektetést, ami tovább növelheti a tranzakciókat elsősorban a belvárosi területeken Budapesten és az egyetemi nagyvárosokban. A befektetői érdeklődés fokozódása az ingatlanállományra is jó hatással lehet, hiszen ez a réteg, aki a felújítandó ingatlanokat is szívesen vásárolja és korszerűsítés után újra hasznosítja, akár kiadás, akár eladás útján.

5. Az árak felfelé indulnak

Ingatlanárak tekintetében a fenti hatások miatti erősebb kereslet magával hozhatja a fordulatot, így nominális értelemben a másfél-két éve tartó stagnálás és csökkenés után újra emelkedő pályára léphetnek az ingatlanárak Magyarországon. Természetesen egyes lokációk és ingatlantípusok esetében még jelentős eltérések mutatkozhatnak akár az árak változásának irányában is, de átlagosan a Duna House szakemberei éves szinten 5–10 százalékos áremelkedéssel számolnak 2024-ben. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS