Lakáspiac: a forgalom csökkent, de az árnövekedés még nem lassult 2019-ben

2019. 12. 10., 15:31

A magyar lakáspiac 2019-ben valószínűleg fordulóponthoz érkezett. Ez egyelőre csak a forgalom csökkenésében mutatkozik, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban. Ugyanakkor az árak – az előző évekhez hasonlóan – idén is kétszámjegyű mértékben nőttek.

Az országos szinten érezhető lassulást, illetve a stagnáló fázis elérését elhalasztották a Kormány különböző, lakásvásárlást ösztönző támogatásai – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.

A NAV idei első három negyedéves adatait feldolgozó elemzés éves szinten, országosan 14,2 százalékos drágulást mutat. A budapesti forgalom nagyjából harmadával csökkent, így az országos eladások közé idén arányaiban jóval kevesebb magas négyzetméterárú tranzakció került. Bár a második félévre még kevés elemezhető adat jelent meg, a nyáron bevezetett „falusi CSOK” hatására az év egészében a községek drágulását valószínűsíthetjük, ami feltehetőleg a 2020-as statisztikákban is érezteti majd hatását. Immár harmadik éve eleve az olcsóbb területeken látható elsősorban forgalomnövekedés, így az árak is ennek megfelelően alakulnak.

„A lakótelepi lakások 21 százalékkal drágultak, tehát ismét nagyobb mértékben nőtt az értékük, mint az egyéb lakásoknak, nem is beszélve az önálló házakról, ahol csak 7 százalék az éves növekmény. Így mára az eladott lakótelepi lakások országos átlagára meghaladja a 326 ezer Ft/m2-t” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

A tizenkilenc megye közül idén sem csökkent sehol az eladott lakóingatlanok átlagára. Az élen Veszprém, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén állnak, 30 százalék feletti árnövekedéssel. A fővárosnál jobban drágult még Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye. A lista másik végén Somogy és Heves megye van, 10 százalék alatti értékkel. Az OTP Értéktérkép szerint továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, négyzetméterenként 352 ezer forintos átlagárral. Ugyanakkor a 300 ezres limitet már Hajdú-Bihar és Pest megyében is meghaladja az átlagos négyzetméterár. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, hajszállal 100 ezer Ft/m2 alatti árszinttel. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 385 ezer – Budapesttel nem számolva 260 ezer – forint volt négyzetméterenként.

A megyeszékhelyek közül Tatabánya drágult legnagyobb ütemben, 36 százalékkal. Komárom-Esztergom székhelye tavaly ugyanezen a listán a harmadik helyen állt, s így két év alatt összességében 73 százalékkal nőtt a városban az átlagár. Több mint 30 százalékkal nőtt emellett az árszint Veszprémben, Miskolcon, Szolnokon, és Debrecenben. Az értéknövekedésben a korábbi években huzamosabb ideig éllovas Győr viszont idén már a rangsor másik végén van, de még itt is 16 százalékos árnövekedést látunk. Ugyanakkor átlagárban már Debrecen és Veszprém jócskán, míg Kecskemét és Székesfehérvár épphogy megelőzik Győr városát. Debrecen hajszállal átlépte a 400 ezres szintet (402 ezer Ft/m2), és Veszprém is ott van ennek határán (396 ezer Ft/m2). A 300 ezres átlaglimitet még Szeged és Szombathely haladja meg.

A fővárosi kerületek árváltozási rangsorában is szembetűnő, hogy az élbolyban immár évek óta túlnyomóan olyan – alapból olcsóbb – városperemi kerületek vannak, amelyek nem befektetési célpontok, a forgalom is viszonylag csekély, tehát ott a még mindig viszonylag alacsony bázis miatt mehetett végbe nagy mértékű drágulás. A XVI. és a XIX. kerületben 30 százalékal emelkedtek az árak, majd a sorban a XX., a XXI., és a XXIII. kerület következik. „A klasszikus belvárosi kerületek (V., VI., VII.) ugyanakkor, ahol az elmúlt években rohamos áremelkedés zajlott le, már az elmúlt két évben is csak a középmezőnyben voltak, idén pedig az utolsó harmadba csúsztak vissza 15-22 százalék közötti értékekkel. A főváros V. kerülete viszont messze vezeti a budapesti árrangsort, 944 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ettől a második legdrágább I. kerület átlagára több mint 150 ezer forinttal marad el négyzetméterenként. A 700 ezres szint fölé még a II., VI. és XII. kerületek jutottak” – ismertette a számokat Valkó Dávid.

A budapesti irányítószámokat nézve, egy év alatt hajszál híján 50 százalékkal drágult, és ezzel élen áll a 1205-ös körzet, azaz a XX. kerületi Erzsébetfalva. Emellett a 1223-as (XXII. kerület, Budatétény), a 1182-es (XVIII. kerület, Gloriett-telep és Ganzkertváros) és a 1037-es (a III. kerület kiterjedt hegyvidéki része) körzet haladja még meg a 40 százalékot. Ezek azonban csekély forgalmú területek. A százas nagyságrendű tranzakciószámot elérő városrészek közül a 1108-as (X. kerület, Újhegy) és a 1089-es (VIII. kerület, Orczynegyed és Tisztviselőtelep) drágult legjobban, 38 százalékkal. Az V. kerület hat körzetéből négy továbbra is az aktuális árlista legelején áll; a legdrágább immár hagyományosan a 1051-es irányítószám, átlépve az egymilliós álomhatárt (1,076 millió Ft/m2).

Kitekintés

A ciklikusan működő lakáspiac aktuális felívelő szakasza 2013-ban indult, így a lakásárak idén immár hatodik éve nőnek. Tisztán piaci viszonyok között a következő két évben valószínűleg elérhetnénk az árcsúcsot. Ez ugyanakkor egyben nem jelentene azonnali lejtmenetet, reál értelemben évekig stagnálhat az árszint. Tekintetbe véve a jelenlegi sokkal kedvezőbb gazdaságpolitikai mozgásteret és a hitelfelvételt, hitelkihelyezést érintő szabályozást, a mostani ciklust követő korrekció várhatóan jóval mérsékeltebb lesz, mint a legutóbbi, 2008-at követő zuhanás.

Mindeközben a jelenlegi lakásárak már országosan meghaladhatják az egyensúlyi szintjüket, ami azonban nem feltétlenül kell, hogy rövid távon árcsökkenést okozzon. A ciklus mindenesetre már olyan fázisban járhat, ahonnan komoly kormányzati ösztönzők nélkül nehéz elképzelni további erőteljes áremelkedést. Valkó Dávid szerint azonban a családvédelmi akcióterv lakásvásárlást érintő elemei előre hozott keresletet generálva egyértelműen lassítják a kereslet visszaesését. Idén nyárig jelentős arányt képviseltek az ingatlanpiacon a befektetési célú vásárlók, majd a MÁP+ megjelenésével számuk és arányuk – főleg Budapesten és a nagyvárosokban – látványosan csökkent, mivel a bérleti hozamok már kevésbé versenyképesek.

Egyre látványosabb probléma a lakásár/jövedelem mutató által leírható arányszám folyamatos romlása, tehát egyre nehezebb összegyűjteni egy átlagos lakás árát az átlagjövedelemből. Európai szinten is magas emellett a lakásbérlés költsége Budapesten. Összességében azonban országosan várhatóan még 2-2,5 évig fenntartja a keresletet a családvédelmi akcióterv, utána viszont felerősödhetnek a kockázatok, amelyek közül egy esetleges külpiaci lassulás, a globális geopolitikai feszültség, az elérhető EU-s pénzek csökkenése, a Babaváró hitel kifutása, illetve a reálbér-növekedés lelassulása emelendő ki. Hátráltató tényezők ezen kívül a foglalkoztatottsági és demográfiai problémák is. Ezek együttes vagy részleges felerősödése a lakásárakban is véget vethet a reálérték-növekedésnek.

Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzése itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS