Lakásárak: a királyok városa lett a legdrágább megyeszékhely 2021-ben

2022. 02. 08., 13:57

17 százalékkal bővült a lakáspiaci forgalom a tavaly január-szeptember közötti időszakban, a pandémia befolyásolta, 2020. évi visszaesés után a KSH legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint. A keresletélénkülés hozta magával az áremelkedést is, a legnagyobb mértékben a budapesti agglomerációban és a Balaton környékén, de a megyeszékhelyeken is átlag feletti ütemben drágultak a lakások. A megyei toplista dobogósa Székesfehérvár, Debrecen és Győr lett.

A KSH adatai szerint 2021 III. negyedévében a használt lakások ára 15, az újépítésűeké pedig 13 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Egy használt lakást így átlagosan 21,1 millió forintért lehetett megvásárolni, míg az újakért átlagosan 40,6 millió forintot kértek az eladók, kivitelezők.

A megyeszékhelyeken az átlagár még magasabb, egy használt lakás esetében +8 százalékos is lehet, azaz megközelítheti a 23 millió forintot. Az 1 négyzetméterre jutó ár 362 ezer forintra jött ki, ami szintén azt mutatja, hogy átlag feletti ütemben drágultak az ingatlanok vidéken tavaly január és szeptember között, 2020 azonos időszakához viszonyítva.

Átlagár szempontjából a legdrágább megyeszékhely Székesfehérvár, ahol átlagosan 29,8 millió forintért lehetett ingatlant vásárolni, ami 13,3 százalékkal magasabb érték, mint egy évvel korábban. A rangsorban Debrecen és Győr következik 28,5, illetve 27,9 millió forinttal. Ha négyzetméterár vonatkozásában vizsgáljuk a helyzetet, az élen nem történik változás. Fejér megye központja továbbra is vezet (462,7 ezer forint/m2), ám Hajdú-Bihart (457,8) és Győr-Moson-Sopront (440,9) beelőzi Veszprém, ahol 460,7 ezer forintos négyzetméterárral kell számolniuk a potenciál vevőknek, használt lakás esetén.

A legolcsóbb továbbra is Salgótarján, annak ellenére is, hogy arányaiban a legnagyobb mértékű – 19,9 százalékos átlagár, illetve 18 százalékos négyzetméterár – növekedés is itt valósult meg a pandémia megjelenésének évéhez viszonyítva. Egy használt lakás átlagos ára 10,2 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár pedig 163,1 ezer forint a nógrádi megyeszékhelyen. Átlagár szempontjából Győrött (9,1 százalék), négyzetméterár szerint pedig Pécsett (4,3 százalék) emelkedtek a legkisebb mértékben az értékek.

Mi a helyzet az agglomerációban? „Ezeken a településeken legnagyobb részében az országos átlagnál magasabb volt az áremelkedés, amelyet legfőképpen az újépítésű ingatlanok felé tolódás és a még mindig erős kereslet okozott” – mondta hálózati tapasztalatok alapján Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

„A balatoni agglomerációban 39,4 millió forintra emelkedett a használt lakások átlagos ára, ami nem csak a legnagyobb, 15 százalékos növekedést jelentette a vidéki agglomerációk között, de a budapesti átlagárat (37,6 millió forint) is túlszárnyalta. A többi vidéki agglomerációban átlagos vagy azt kissé meghaladó drágulás történt, kivételt csak a pécsi jelent, ahol a normáltól elmaradó, 6,3 százalékos változás következett be.”

A szakértő hozzátette: „Habár a pandémia nem tűnt el az életünkből, 2021 után az idei év is új lendületet hozhat az ingatlanpiacra. Az aktív piaci érdeklődést továbbra is elsősorban a vidéki nagyvárosokban, illetve agglomerációs területeiken látjuk. A külső agglomerációs gyűrűn elhelyezkedő településeken, ahol jelentős volt a településfejlesztés, az átlagosnál nagyobb dinamikát tapasztalnak ingatlanközvetítő kollégáink. A különböző családi otthonteremtési kedvezmények, valamint a további fejlesztések, és így a bővülő újépítésű kínálat miatt 2022-ben is jelentős drágulás várható. Az önkormányzati szigorítások miatt a telekárak további drágulása elkerülhetetlen, amely közvetve az ingatlanárakra is ki fog hatni az idei évben.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS