17 százalékkal bővült a lakáspiaci forgalom a tavaly január-szeptember közötti időszakban, a pandémia befolyásolta, 2020. évi visszaesés után a KSH legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint. A keresletélénkülés hozta magával az áremelkedést is, a legnagyobb mértékben a budapesti agglomerációban és a Balaton környékén, de a megyeszékhelyeken is átlag feletti ütemben drágultak a lakások. A megyei toplista dobogósa Székesfehérvár, Debrecen és Győr lett.
A KSH adatai szerint 2021 III. negyedévében a használt lakások ára 15, az újépítésűeké pedig 13 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Egy használt lakást így átlagosan 21,1 millió forintért lehetett megvásárolni, míg az újakért átlagosan 40,6 millió forintot kértek az eladók, kivitelezők.
A megyeszékhelyeken az átlagár még magasabb, egy használt lakás esetében +8 százalékos is lehet, azaz megközelítheti a 23 millió forintot. Az 1 négyzetméterre jutó ár 362 ezer forintra jött ki, ami szintén azt mutatja, hogy átlag feletti ütemben drágultak az ingatlanok vidéken tavaly január és szeptember között, 2020 azonos időszakához viszonyítva.
Átlagár szempontjából a legdrágább megyeszékhely Székesfehérvár, ahol átlagosan 29,8 millió forintért lehetett ingatlant vásárolni, ami 13,3 százalékkal magasabb érték, mint egy évvel korábban. A rangsorban Debrecen és Győr következik 28,5, illetve 27,9 millió forinttal. Ha négyzetméterár vonatkozásában vizsgáljuk a helyzetet, az élen nem történik változás. Fejér megye központja továbbra is vezet (462,7 ezer forint/m2), ám Hajdú-Bihart (457,8) és Győr-Moson-Sopront (440,9) beelőzi Veszprém, ahol 460,7 ezer forintos négyzetméterárral kell számolniuk a potenciál vevőknek, használt lakás esetén.
A legolcsóbb továbbra is Salgótarján, annak ellenére is, hogy arányaiban a legnagyobb mértékű – 19,9 százalékos átlagár, illetve 18 százalékos négyzetméterár – növekedés is itt valósult meg a pandémia megjelenésének évéhez viszonyítva. Egy használt lakás átlagos ára 10,2 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár pedig 163,1 ezer forint a nógrádi megyeszékhelyen. Átlagár szempontjából Győrött (9,1 százalék), négyzetméterár szerint pedig Pécsett (4,3 százalék) emelkedtek a legkisebb mértékben az értékek.
Mi a helyzet az agglomerációban? „Ezeken a településeken legnagyobb részében az országos átlagnál magasabb volt az áremelkedés, amelyet legfőképpen az újépítésű ingatlanok felé tolódás és a még mindig erős kereslet okozott” – mondta hálózati tapasztalatok alapján Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
„A balatoni agglomerációban 39,4 millió forintra emelkedett a használt lakások átlagos ára, ami nem csak a legnagyobb, 15 százalékos növekedést jelentette a vidéki agglomerációk között, de a budapesti átlagárat (37,6 millió forint) is túlszárnyalta. A többi vidéki agglomerációban átlagos vagy azt kissé meghaladó drágulás történt, kivételt csak a pécsi jelent, ahol a normáltól elmaradó, 6,3 százalékos változás következett be.”
A szakértő hozzátette: „Habár a pandémia nem tűnt el az életünkből, 2021 után az idei év is új lendületet hozhat az ingatlanpiacra. Az aktív piaci érdeklődést továbbra is elsősorban a vidéki nagyvárosokban, illetve agglomerációs területeiken látjuk. A külső agglomerációs gyűrűn elhelyezkedő településeken, ahol jelentős volt a településfejlesztés, az átlagosnál nagyobb dinamikát tapasztalnak ingatlanközvetítő kollégáink. A különböző családi otthonteremtési kedvezmények, valamint a további fejlesztések, és így a bővülő újépítésű kínálat miatt 2022-ben is jelentős drágulás várható. Az önkormányzati szigorítások miatt a telekárak további drágulása elkerülhetetlen, amely közvetve az ingatlanárakra is ki fog hatni az idei évben.”
Bormarketing stratégia, zérótolerancia, eredetvédelem, generációváltás, szőlőtermesztés és klímavédelem, kóstolós masterclassok március 3-án, a 11. Borkonferencián.
A szén-dioxid-mentesen előállított áram túlnyomó többségét tavaly is a Paksi Atomerőműben termelték meg. Az elmúlt 10 évben a hazai villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 1,28 százalékkal növekedett.