Kik adják el az ingatlanjukat Budapesten?

2019. 08. 23., 13:29

A Duna House saját tranzakciós adatai alapján a fő eladási oknak a fővárosban az addigi lakás kinövése számít.

Az eladói ügyfélprofil nem sokat változott az elmúlt egy évben Budapesten – derül ki a Duna House elemzéséből.

Az ingatlaneladások közel felét, arányaiban túlnyomó többségét a nagyobb ingatlanba költözés motiválja, azaz a fővárosiak szeretnének egyre nagyobb lakásokba költözni. Az eladók kora sem mutat drasztikus eltérést az egy évvel ezelőtti értékekhez képest, jellemzően a 30–50 év közöttiek uralják ezt a szegmenst, de a legfiatalabbaktól eltekintve, akik jellemzően még vagy nem birtokolnak ingatlant, vagy nem akarják cserélni azt, minden korcsoport szép számban képviselteti magát. Az eladók társadalmi státusza vegyes, ám kiegyensúlyozott képet mutat, többnyire a beosztottak, nyugdíjasok és a vállalkozók vannak jelen eladóként az ingatlanpiacon.

A Duna House saját tranzakciós adatai alapján a fő eladási oknak a fővárosban az addigi lakás kinövése számít. Átlagosan 50–60 négyzetméter körüli ingatlanok kerülnek ekkor a piacra, amelyek jellemzően 30–40 millió forint között kelnek el és ez biztosítja a következő ingatlan megvételének egy részét.

A második leggyakoribb eladási indok hónapról hónapra változik, tulajdonképpen a kisebb lakásba költözés és a megörökölt ingatlan értékesítése közel azonos részt képvisel az ingatlanpiacon. Ezen okok az eladások 15–20 százalékát adják. A kisebb ingatlanba költözés esetén 100 négyzetméter körüli lakások eladásáról beszélhetünk, amelyekért jellemzően 35-45 millió forint körüli bevétel tartozik. Az örökölt ingatlanok mérete és ára ennél valamelyest alacsonyabb.

„Az eladási okok közül kiemelkedik a nagyobb lakásba költözés, amely az állami támogatások hatására tovább fokozódhat – mondta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. Az idősebbek ezzel szemben a gyermekek kiköltözése után túl nagynak érzik lakásukat és kisebbet keresnek helyette. Nagy számban értékesítenek örökölt ingatlant is, de sokan számolnak az ingatlannal hosszabb távon is, így beköltöznek vagy albérletként hasznosítják.”

A befektetésként vásárolt ingatlanok értékesítésének nagyobb aránya fontos gazdasági változásokra utalhat, azonban erről még egyáltalán nem beszélhetünk. A befektetői értékesítések a teljes fővárosi forgalom kis részét fedik le, mindössze az eladások 2-8 százalékát adták az elmúlt egy évben. Jellemzően ezek az egy éven belül vásárolt, majd felújított állapotában újra értékesített ingatlanok, amelyek mérete hónapról hónapra nagy változatosságot mutat, áruk pedig jellemzően 30-50 millió forint között mozog.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS