Ismét csökkent a hazai nagyvállalatok éves várakozásait mutató K&H nagyvállalati növekedési index, aminek hátterében főleg a gazdasági környezet továbbra is negatív megítélése áll. Saját kilátásaikat illetően azonban még mindig enyhe optimizmus, kivárás figyelhető meg. Mivel az index 10 éve vizsgálja a hazai nagyvállalatok várakozásait, így jól tükrözi azt a drámai változást is, ahogyan a bizonytalanság az üzleti környezet részévé vált. Ezzel együtt élve kell majd a következő évtizedben tovább erősíteni a hazai gazdaság fejlettségi szintjét a hatékonyság javításával, a tőkebeáramlás fokozásával és a munkaerő minőségi képzésével, amelyekben a nagyvállalati szektornak meghatározó szerepe van.
Rövid távon nem várnak jelentős javulást a nagyvállalatok, az év első negyedévében 1 ponttal csökkent a K&H nagyvállalati növekedési index, így maradt a negatív tartományban. A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó kilátásait és terveit mutató hangulatindex -2 ponton áll, ami egy enyhe pesszimista hangulatot tükröz.
„Az elmúlt 2 negyedévben lassú lejtmenetbe kapcsolt az index. Habár nem történt jelentős visszaesés, az azonban figyelmeztető jel, hogy az index nem tudja áttörni a nulla szintet. Ez annak tudható be, hogy a gazdasági környezet alakulását továbbra is negatívan látják a cégek, míg a saját helyzetükkel kapcsolatban inkább a kivárás jellemző. A makro részindex ugyanis az előző negyedévi -13 ponthoz képest is még lefele mozdult 1 ponttal, míg a vállalati részindex megtartotta az előző negyedévi 3 pontos értékét” – tájékoztatott Rajna Gábor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.
Mindhárom árbevétel kategória esetében megfigyelhető, hogy a saját helyzetüket kedvezőbben ítélik meg, mint a gazdasági környezet alakulását. A 2-3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek hangulata az előző negyedévi -1 ponthoz képest 0 ponton áll, míg a 4-9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek várakozása az év végi 1 ponthoz képest a negatív tartományba, -4 pontra csökkent. A 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek kilátása a legnegatívabb, -5 ponton áll, igaz, ez kis mértékű javulást jelent a korábbi -7 ponthoz képest.
A felemás várakozások a pénzügyi kilátásokban is megmutatkoznak. Az árbevételnél javuló képet látunk, hiszen az előző negyedévi 0,6 százalékos bevételnövekedéshez képest most 1,6 százalékos bővüléssel terveznek a cégek, ami a belföldi és export piacokra egységesen jellemző. Emellett azonban a profitkilátások sajnos nem változtak, a vállalatok az év végéhez hasonlóan most is 1,5 százalékos profitcsökkenéssel kalkulálnak.
A várhatóan gyenge kereslet miatt a beruházási hajlandóság is visszafogott: továbbra is csak a vállalatok 40 százaléka számol valamilyen fejlesztéssel, ami némi visszaesés az előző negyedévi 42 százalékhoz képest. A beruházási célokat tekintve nincs változás, a technológiai fejlesztések állnak az élen, amit a cégek 27 százaléka tervez. Második helyre azonban idén feljött a kapacitásbővítés, ami utoljára épp egy éve, 2023 első negyedévében volt kétszámjegyű, jelenleg ugyanis a cégek több mint tizede (11 százalék) tervez megvalósítani.
„Éppen 10 éve annak, hogy elindítottuk a K&H nagyvállalati növekedési indexet, így jól tükrözi azt a drámai változást, ami a gazdasági környezetben történt. Az elmúlt évtized legszignifikánsabb változása egyértelműen a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború, illetve az ezekkel járó fokozott üzleti bizonytalanság. A 2020 első negyedévéig kiegyensúlyozott indexet ugyanis azóta látványos hektikus mozgás jellemzi. Ezzel együtt a minimum értékek is lényegesen lejjebb kerültek, főként a gazdasági környezetre vonatkozó makro részindex esetén, de a főindex korábban stabil pozitív értéke helyett is már többször látunk negatív értéket” – értékelte az eredményeket a vállalati vezető.
„Az elmúlt 10 évben a hazai gazdaság fejlettségi szintje, vagyis a magyar vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 69 százalékáról 75 százalékára emelkedett. Azt azonban, hogy a következő évtizedben még inkább felzárkózzunk, és legalább 90 százalékos szintet érjünk el, nehéz lesz abból elérni, hogy több ember foglalkoztatunk, mivel a munkaképes, 17-65 éves korosztály 2034-ig előre láthatóan 162 ezer fővel csökken. A gazdaság fejlesztéséhez ezért hatékonyságjavulásra, a tőkebeáramlás fokozására és a munkaerő minőségi képzésére lesz szükség, a vállalati szektornak tehát ebbe az irányba kell lépni” – hangsúlyozta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.