Kevesebb sertést vágtak le a magyar vágóhidakon

2019. 09. 13., 14:00

Hosszú idő után, az idei első fél évben ismét csökkent a vágóhidak sertésvágásainak száma. Ezt részben az okozza, hogy a környező országokban – például az afrikai sertéspestis által sújtott Romániában – erősen megnőtt az élő állat iránti kereslet – írja a Világgazdaság.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a lapnak elmondta, hogy a telepek kiürítésével járó PRRS-mentesítés és az ASP gyanúja miatt elrendelt kényszervágások következtében is kevesebb disznó megy a vágóhidakra, amelyek közül ráadásul több – mivel a megemelkedett költségeit nem tudja érvényesíteni – időszakosan le is áll.

A magyarországi vágóhidakon az első fél évben 2,29 millió sertést vágtak le, ami bő 65 ezerrel, 2,8 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi első hat hónapban - közölte a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. A szakmabeliek szerint a jövőbeni sertésszámot tekintve különösen aggasztó, hogy a sertésvágáson belül az anyakocák kategóriája a 2018-as első félévi 44,7 ezerről 51,7 ezer darabra nőtt, ami 15,7 százalékos növekedés.

A KSH adatai szerint az exportált élősertés-mennyiség 38 százalékkal növekedett, közben az import 19 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS