Kevesebb sertést vágtak le a magyar vágóhidakon

2019. 09. 13., 14:00

Hosszú idő után, az idei első fél évben ismét csökkent a vágóhidak sertésvágásainak száma. Ezt részben az okozza, hogy a környező országokban – például az afrikai sertéspestis által sújtott Romániában – erősen megnőtt az élő állat iránti kereslet – írja a Világgazdaság.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a lapnak elmondta, hogy a telepek kiürítésével járó PRRS-mentesítés és az ASP gyanúja miatt elrendelt kényszervágások következtében is kevesebb disznó megy a vágóhidakra, amelyek közül ráadásul több – mivel a megemelkedett költségeit nem tudja érvényesíteni – időszakosan le is áll.

A magyarországi vágóhidakon az első fél évben 2,29 millió sertést vágtak le, ami bő 65 ezerrel, 2,8 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi első hat hónapban - közölte a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. A szakmabeliek szerint a jövőbeni sertésszámot tekintve különösen aggasztó, hogy a sertésvágáson belül az anyakocák kategóriája a 2018-as első félévi 44,7 ezerről 51,7 ezer darabra nőtt, ami 15,7 százalékos növekedés.

A KSH adatai szerint az exportált élősertés-mennyiség 38 százalékkal növekedett, közben az import 19 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS