Kevesebb külföldi vásárol magyar ingatlant

2021. 10. 14., 13:15

A magyar ingatlanok még mindig kitűnő befektetési lehetőséget jelentenek a külföldi vásárlóknak, akiknek száma mégis jelentősen visszaesett az elmúlt két év adatai alapján. Az Európai Unión kívüli ingatlanvásárlók körében tavaly mindössze 2200 esetben nyújtottak be erre irányuló kérelmet, elsősorban (74 százalék) fővárosi lakásra, a legnagyobb, 39 százalékos arányban kínai állampolgárok. Ugyanakkor Algériából, Ausztráliából, Tunéziából és Venezuelából is érkeztek befektetők.

A Duna House becslése alapján a tavalyi évben több mint 131 000 tranzakció realizálódott a hazai ingatlanpiacon, ebből 2200 esetben nyújtottak be ingatlanszerzés iránti kérelmet külföldiek. Külön kormányhivatali engedély szükséges ugyanis a lakásvásárláshoz, amennyiben a vevő nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamai vagy Svájc állampolgára. Ez a szám így is több mint 40 százalékkal kevesebb a 2019-ben kiadott engedélyekhez viszonyítva, ami elsősorban a pandémia okozta, nemzetközi utazási korlátozásokra vezethető vissza.

A Miniszterelnökség által kiadott statisztika1 szerint a legnagyobb számban a kínai ügyfelek voltak jelen a lakáspiacon. A hazánkban ingatlant vásárlók 39 százalékát alkotta ez a nemzetiség 2020-ban. Akárcsak a magyaroknál, a kínaiak körében is a legkedveltebb célpont – Budapesten belül – Angyalföld volt, amit a X. és a IX. kerület követett. Nem csak a legnagyobb vásárlói réteget alkották, de a legdrágább ingatlanokra is ők szerződtek.

Az izraeliek és az oroszok is 8-8 százalékát adták tavaly a külföldi vevőknek, őket pedig 5 százalékos aránnyal az ukránok követték. Az Izraelből érkezők Budapesten belvárosát preferálták a vásárlásnál, míg az oroszok többsége Hévízen, keleti szomszédjaink pedig főleg Mosonmagyaróváron és Dunaújvárosban telepedtek le. Rajtuk kívül szép számban kerültek ingatlanok amerikaiak, törökök vagy szerbek birtokába is.

Regionális szinten a fővárost Pest megye, majd Zala, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján. A tulajdonszerzés 93 százalékban adásvétel útján történt, de kisebb részben volt példa ajándékozásra és cserére is. A beérkező kérelmek közül mindössze 33 darabot utasított vissza a kormányhivatal.

„Szakértőink tapasztalatai alapján, az EU-n belüli nemzetiségek közül a legtöbb vevő – 2019-hez hasonlóan tavaly is – Németországból érkezett hazánkba, legkedveltebb célpontjuk pedig a főváros mellett a Balaton parti nyaralóövezetek voltak” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

„A magyar tenger az osztrákok és hollandok körében is népszerű, ők elsősorban a Balaton nyugati részében választanak új – szezonális – otthont. Habár a környező országokból kevesebben érkeztek tavaly, mint egy évvel korábban, még mindig jelentős arányt képviselnek a román, szlovák és osztrák potenciális vevők. Ők jellemzően a határvidékeken, kisebb értékű ingatlanokat választanak. Ugyanakkor árszínvonal tekintetében az egyik – lakhatási szempontból – legdrágább régiónak számít Győr-Moson-Sopron megye, köszönhetően fejlett infrastruktúrájának és Ausztria szomszédságának, amely egyben a befektetőket is vonzza.”

Budapest központjában egy újépítésű lakást átlagosan egymillió forintos négyzetméteráron lehet megvásárolni, így még mindig az egyik legolcsóbb fővárosnak számít – nem csak az Unióban, de az OECD tagállamai között is. Egy magyar ingatlanba történő befektetés tehát nyereséges lehet későbbi bérbeadás vagy értékesítés esetén egyaránt.

„Az átlagos bruttó bérleti hozam várhatóan évi 3,5–5,8 százalék körül mozoghat a lakás elhelyezkedésétől és állapotától függően. A nyereség maximalizálást szem előtt tartva, a vásárlások és hitelügyletek intézésére ezért gyakran veszik igénybe a külföldi ügyfelek a közvetítői segítséget” – tette hozzá Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2021. 10. 20., 16:00
Több mint 420 milliárd forintnyi hiteligény érkezett eddig a Széchenyi Kártya GO! új termékeire, a szerződött összeg azonban ennek csupán harmada – számolt be Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Budapest Economic Forum konferencián.
2021. 10. 22., 10:45
A kastélyoknál minden projekt egyedi kihívást jelent, hogy megfeleltessük a történelmi épületek adottságait a korszerű konyhák elvárásainak és a szigorú építészeti, gépészeti és közegészségügyi előírásoknak – mondta Takács Ferenc, az ASSUR Kft. cégvezető-tulajdonosa.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az elmúlt napok nemzetközi szakpolitikai fejleményeit Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője vette sorra.