Idén júniusban a DataHouse adatai szerint 9 422 import használt személyautó került magyarországi forgalomba. Ez a mennyiség az előző hónaphoz képest 2 százalékos növekedést jelent, ugyanakkor a tavaly júniusi mennyiségtől 12 százalékkal elmarad. A vásárlók továbbra is a korábbinál nagyobb mértékben választanak inkább a hazai használtautó-kínálatból.
„A használtautó-import havi volumene egyelőre továbbra sem tudott visszatérni a 10 ezer feletti tartományba, aminek több oka is van – mondta Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – A magas infláció hatására csökkenő reálbérek mellett a keresletet visszafogja a hitelezés magas kamatszintje is. Ráadásul a behozatal forrásának számító országokban is emelkedett a használt autók ára, és ezt a hatást a forint jelenleg kedvezőnek mondható árfolyama sem tudta ellensúlyozni.”
Az import jelentősebb kiugrására a második félévben sincsen sok esély. Ugyanakkor kedvező irányú folyamatok hatására lassú visszatérés kezdődhet a korábbi szintekhez. Az infláció előrejelzett visszaesése nyomán ismét pozitív reálbérekkel és kedvezőbb kamatszintekkel számolhatunk, ami elősegítheti azt, hogy a használtimport újra tartósabban is a havi 10 ezer feletti tartományba térjen vissza.
A 2023 első félévében behozott használt személyautók több mint harminc százalékát három márka: a Volkswagen (12,6 százalék), az Opel (9,1 százalék) és a Ford (9 százalék) gyártmányai teszik ki. A fenti márkákat az Audi, a Mercedes és a BMW követte a listán. A Toyota a tavalyi negyedik helyéről mostanra a hetedik helyre csúszott vissza.
A használtautó-import mennyisége az év első félévében összesen 53 524 volt, ami 22 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában regisztrált 68 969-es értéktől. Ugyanebben az időszakban a hazai autópark másik utánpótlási forrásának számító újautó-eladások száma 57 559 volt, ami alig néhány tized százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi 57 408-as mennyiséget.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.