Júliusi ingatlanpiac: csökkenő befektetői arány, növekvő értékesítési idő

2019. 08. 13., 14:01

A júniusi mélypont után elindult a piac visszazárkózása, de még van elmaradás a tavalyi értékekhez képest a tranzakciók számában és a vevők érdeklődésében is. A felfutó piaci várakozásokat az árak követték le leggyorsabban, éves szinten még mindig kétszámjegyű növekedés tapasztalható minden szegmensben. A piaci hezitálást a növekvő értékesítési idő és a befektetői arány csökkenése is alátámasztja. A Duna House várakozása szerint a következő hónapokban dőlhet el, hogy a gyengébb mutatókat átmeneti megtorpanás okozta, vagy esetlegesen egy piaci trendforduló első jeleit láthatjuk.

Budapesten az ingatlanvásárlók között a befektetők aránya 5 százalékpontot csökkenve 39 százalékra esett vissza, amely valószínűleg a Magyar Állampapír Plusz bevezetésének is köszönhető. A családvédelmi akciókkal is támogatott első lakásvásárlók száma egyelőre még nem emelkedett az első hónapokban, jelenleg 21 százalékos aránnyal vannak jelen a piacon.

Budán az ingatlanok 27 százalékát 900 ezer forint feletti négyzetméteráron értékesítették, amely 2018-hoz képest 23 százalékpontos emelkedés. Pesten még nem tolódott ennyire el a négyzetméterár, a legtöbb ingatlant 500-600 ezer forint között értékesítették.

Közép-Magyarországon kívüli területeken mért értékek messze elmaradnak a főváros mögött, de még Pest megye számaitól is messze elmarad. Míg utóbbiban az ingatlanok 20 százaléka 600 ezer forint feletti négyzetméteráron kelt el, addig vidéken ez az arány csupán 2 százalék volt.

Az átlagos négyzetméterár vidéken mindkét fő lakástípus esetében meghaladta a 300 ezer forintot, Budapesten ezek a számok a panelek esetében 500 ezer, tégla lakások esetében pedig 600 ezer forint felett alakultak. A legkisebb áremelkedés is 12 százalék volt tavalyhoz képest.

Az árak emelkedésével nőtt azonban az értékesítési idő is, így érdemes néhány héttel hosszabb értékesítési időszakkal kalkulálni. Ingatlan típusától és elhelyezkedésétől függően 2-4 hónap az átlag, a leglassabban még mindig Budapest belvárosban lehet egy-egy ingatlant értékesíteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS