Júliusban is sikerült „határon belül tartani” az üzemanyagárakat

2024. 08. 02., 09:40

A szomszédos országok átlagárai alatt maradtak a hazai üzemanyagárak 2024 júliusában a KSH adatai szerint: a 95-ös benziné 1,3, a gázolajé 0,5 százalékkal.

Az EU Weekly Oil Bulletin adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára július hónapban 612 forint volt, ami 8 forinttal, 1,3 százalékkal volt magasabb a régiós, 604 forintos átlagértéknél – olvasható a statisztikai hivatal havi üzemanyagár-áttekintésében. A szomszédos országokban a júliusi átlagár 620 forint volt, a magyar ár 1,3 százalékkal, azaz 8 forinttal volt ennél alacsonyabb. A 95-ös benzin átlagára Magyarországon 13 forinttal nőtt az előző havi adathoz képest. Ezzel párhuzamosan a régiós átlag is növekedett, 7 forinttal. A szomszédos országokban a benzin átlagára 12 forinttal nőtt.

A dízel üzemanyag havi átlagára Magyarországon 621 forint volt, ami 18 forinttal, 3,0 százalékkal haladta meg a régiós 603 forintos átlagárat. A szomszédos országokban 624 forint volt a dízel átlagára júliusban, a magyar adat 0,5 százalékkal, azaz 3 forinttal volt ennél alacsonyabb. A gázolaj havi átlagára Magyarországon 10 forinttal emelkedett az előző havi adathoz képest. A régiós átlagár 9 forinttal, a szomszédos országokban megfigyelt ár pedig 15 forinttal növekedett a júniusi adatokhoz képest.

Júliusban Magyarországhoz képest a régiós országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovákiában volt magasabb a benzin átlagára. Az előző havi adatokhoz képest Csehországban csökkent a legnagyobb mértékben, 9 forinttal a benzin ára. Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovénia esetében a 95-ös oktánszámú benzin átlagára kevesebb mint 5 százalékkal, Bulgária esetében pedig több mint 10 százalékkal maradt el a magyartól.

A dízelolaj júliusi átlagára Ausztriában, Horvátországban és Szerbiában meghaladta a magyar értéket, ugyanakkor Bulgáriában több mint 15 százalékkal kisebb volt annál. Bulgária és Csehország kivételével a régió összes országában nőtt a dízel átlagára az előző havi adatokhoz képest. Romániában volt tapasztalható a legnagyobb mértékű, 36 forintos növekedés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS