Újabb adóügyi sikert ért el Magyarország Brüsszelben, amikor a legkisebb vállalkozások érdekeit védve elérte, hogy továbbra is, a főszabálytól eltérően, 12 millió forint maradhasson az alanyi mentesség összeghatára az áfában – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.
A Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára elmondta, hogy jelenleg az alanyi mentesség a legnépszerűbb adózási mód; több mint 812 ezren adóznak így. Azzal pedig, hogy a csatlakozási szerződésben biztosított szintnél magasabb maradhat még 2024. december 31-ig az értékhatár, az érintettek egyrészt évente összességében mintegy 20 milliárd forintot spórolhatnak, másrészt az adózásuk is sokkal egyszerűbbé válik – szögezte le Izer Norbert.
Az alanyi mentesség lényege ugyanis az, hogy főszabály szerint nem kell áfát felszámítani, fizetni, sőt még áfabevallást sem kell benyújtani – sorolta az államtitkár.
A kormány adópolitikai célja 2010 óta változatlan: adócsökkentés, egyszerűsítés és az adminisztráció jelentős mérséklése - hangsúlyozta Izer Norbert, hozzátéve, hogy mindez tetten érhető az alanyi mentesség szabályváltozásán is. Felidézte, hogy míg 2009-ben még csak 5 millió forint volt az alanyi mentesség értékhatára, addig 2019-től már 12 millió, amelyet a továbbiakban is fenntarthat Magyarország. 2009-ben még csak mintegy 367 ezer vállalkozás tudta kihasználni az alanyi mentesség kínálta előnyöket, most pedig már több mint kétszer annyian.
Az adórendszer egységessége miatt is fontos volt kiállni a mentességi szabály fenntartása mellett - mondta az államtitkár. Izer Norbert szerint sikerült teljesíteni azt a célkitűzést, hogy a kisvállalkozások adózását a lehető legegyszerűbb szabályok határozzák meg. Emlékeztetett, hogy 2019. január 1-e óta az alanyi mentesség értékhatára az áfában és a legnépszerűbb kisadó, a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) bevételi értékhatára egységesen 12 millió forint. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.