12 millió forint marad az áfamentességi határ

2022. 01. 20., 09:03

Újabb adóügyi sikert ért el Magyarország Brüsszelben, amikor a legkisebb vállalkozások érdekeit védve elérte, hogy továbbra is, a főszabálytól eltérően, 12 millió forint maradhasson az alanyi mentesség összeghatára az áfában – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.

A Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára elmondta, hogy jelenleg az alanyi mentesség a legnépszerűbb adózási mód; több mint 812 ezren adóznak így.  Azzal pedig, hogy a csatlakozási szerződésben biztosított szintnél magasabb maradhat még 2024. december 31-ig az értékhatár, az érintettek egyrészt évente összességében mintegy 20 milliárd forintot spórolhatnak, másrészt az adózásuk is sokkal egyszerűbbé válik – szögezte le Izer Norbert.

Az alanyi mentesség lényege ugyanis az, hogy főszabály szerint nem kell áfát felszámítani, fizetni, sőt még áfabevallást sem kell benyújtani – sorolta az államtitkár.

A kormány adópolitikai célja 2010 óta változatlan: adócsökkentés, egyszerűsítés és az adminisztráció jelentős mérséklése - hangsúlyozta Izer Norbert, hozzátéve, hogy mindez tetten érhető az alanyi mentesség szabályváltozásán is. Felidézte, hogy míg 2009-ben még csak 5 millió forint volt az alanyi mentesség értékhatára, addig 2019-től már 12 millió, amelyet a továbbiakban is fenntarthat Magyarország. 2009-ben még csak mintegy 367 ezer vállalkozás tudta kihasználni az alanyi mentesség kínálta előnyöket, most pedig már több mint kétszer annyian.

Az adórendszer egységessége miatt is fontos volt kiállni a mentességi szabály fenntartása mellett - mondta az államtitkár. Izer Norbert szerint sikerült teljesíteni azt a célkitűzést, hogy a kisvállalkozások adózását a lehető legegyszerűbb szabályok határozzák meg. Emlékeztetett, hogy 2019. január 1-e óta az alanyi mentesség értékhatára az áfában és a legnépszerűbb kisadó, a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) bevételi értékhatára egységesen 12 millió forint. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS