Ingatlanpiac: így indult a 4. negyedév Magyarországon

2018. 11. 13., 11:29

Tranzakciószámok tekintetében erősen indult 2018 utolsó negyedéve. Ugyan már megfigyelhetők az év végi csökkenő tendenciák, az elmúlt évekhez képest így is sokkal aktívabb idén az ingatlanpiac – olvasható a Duna House friss elemzésében.

  • Budán az adásvételek harmada már 750 ezer forintos négyzetméteráron vagy az felett bonyolódott le. Tavaly októberhez képest a pesti oldalon is erőteljes árnövekedés történt, a 600 ezer forint felett értékesített ingatlanok aránya több mint megduplázódott egy év alatt.
  • Vidéken ezzel szemben a tranzakciók csupán 10 százaléka esetében érte el a négyzetméterár a 400 ezer forintot.
  • A négyzetméterárakat vizsgálva, a főváros központi területei és a vidéki települések között két és félszeres volt a különbség októberben, míg panelek esetében ez a különbség másfélszeres.
  • Az ország nagy részén csökkent az értékesítési idő az előző évi értékekhez képest, ám a budai kerületekben és a belvárosban olyan szintű volt az áremelkedés, amely már lassította az ingatlanok forgási sebességét. Különösen tégla lakások esetében megfigyelhető, ahol az átlagos négyzetméterár már a 700 ezer forintot súrolja.

Tranzakciók

A fővárosban a 80 négyzetméter alatti lakások forgalma messze felülmúlja a nagyméretű ingatlanok arányát. Tavalyhoz képest legnagyobb mértékben a 20-40 négyzetméteres ingatlanok népszerűsége nőtt. Budán az adásvételek harmada 750 ezer forintos négyzetméterár felett zajlott, de Pesten is 600 ezer forint feletti négyzetméteráron kelt el az ingatlanok közel 40 százaléka. A fővárosban tavalyhoz képest megduplázódott a 40 millió forint felett értékesített ingatlanok aránya.

A fővárossal ellentétben, Pest megyében a kisebb és a nagyobb méretű ingatlanok egyformán kelendőek a piacon, míg vidéken kiemelkedő volt októberben a 40-60 négyzetméter közötti otthonok aránya az értékesített ingatlanok között. Az árak jóval mérsékeltebbek, mint Budapesten, de tavaly októberhez képest egyértelműen a magasabb árkategóriák irányába tolódott az arány vidéken.

Árak

Kelet- és Nyugat-Magyarországon is a használt téglalakások átlagára 15 millió forint fölé emelkedett, ez keleten 282-, nyugaton 268 ezer forintos átlagos négyzetméterárat jelentett az elmúlt hónapban. A panellakásoknál szintén jelentős volt az emelkedés négyzetméterenként, keleten több mint 80 ezer, nyugaton több mint 50 ezer forinttal drágábban vásárolhattunk októberben lakást, mint az előző év azonos időszakában.

A budai panellakások mintegy 50-60 százalékkal drágábbak, mint a hasonló paraméterű ingatlanok vidéken. 2017 októberéhez képest sokat emelkedtek a pesti panel árak is, így a fővárosban már 420 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárral kell számolni.

A budapesti tégla ingatlanok még a paneleknél is 15 százalékkal magasabb áron keltek el októberben. Így Budán 699 ezer, a belvárosban 685 ezer, pesten pedig 524 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.

Kerületek

Nem változott számottevően a kerületek közötti sorend, már ami az érdeklődéseket illeti. Továbbra is a XIII. kerületbe költöznének szívesen a legtöbben, de kedvelt a XIV., a II., VI. és a VII. kerület is.

Preferenciák

Országszerte továbbra is a jó, ám nem tökéletes állapotú ingatlanokat keresik a vevők. A felújítási munkálatokat leginkább keleten szeretnék elkerülni, míg a Pest megyeiek bevállalnak nagyobb felújításokat is.

Értékesítési idő

A legtöbb esetben csökkent az értékesítési idő tavaly októberhez képest, ám elsősorban a budai és belvárosi tégla ingatlanok eladásához több idő szükséges, mint egy évvel ezelőtt. Ezeken a területeken ugyanis már 700 ezer forint feletti átlagos négyzetméterár jellemző, amely megnehezíti a vevők helyzetét.

Vevők

Budapesten ingatlant vásárlók közül kiemelkednek a 30-50 év közöttiek, akik együttesen több mint az ingatlanok felét veszik. A vevők legnagyobb arányban befektetési szándékkal vásárolnak, de az első lakásukat vásárlók is kiemelkednek a többiek közül. Befektetésre átlag 40 milliót forintot költenek, míg az első lakásokat 32 millió forintért vásárolják.

A vidéki vevők között is a fiatalabb korosztályok dominálnak. A vidéki ingatlanvásárlók több mint fele beosztott státuszú. A vidéki vevők többsége is befektetési szándékkal vásárol, ám arányuk kevésbé kiemelkedő, mint Budapesten. Az ingatlanok átlagára mintegy fele a fővárosinak, befektetéseket 19 millió forintért, első lakást 15,6 millió forintért vásárolnak átlagosan.

Eladók

Az eladók között is a 30-50 év közöttiek dominálnak, de nagyobb arányban vannak jelen 60 év felettiek is. Az eladás oka Budapesten legtöbbször a nagyobb ingatlanba költözés, de a vevők ötöde örökölt ingatlant értékesített, másik ötöde pedig kisebb otthonba költözött.

Vidéken szinte minden korosztályból egyformán találhatók eladók, egyedül a 30 év alattiak vannak jelen kevésbé a piacon. A vezető eladási ok Budapesthez hasonlóan a nagyobb lakásba költözés, de nem sokkal maradtak el a kisebb lakásba költözők és az örökölt ingatlant értékesítők sem.

A Duna House összefoglalója itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS