Ingatlanpiac: erős felpattanás júniusban

2020. 07. 01., 20:30

Erős visszapattanás után a tavalyi szintre zárt vissza a hazai ingatlanpiac: a Duna House becslése szerint 11 186 adásvétel bonyolódott 2020 júniusában, ami az előző év azonos időszakával szinte megegyező adat, az előző hónaphoz képest pedig újabb 33 százalékos emelkedést mutat.

A májusban már kiugró keresleti adatok után a piaci folyamatoknak megfelelően az adásvételek számában is megmutatkozott az emelkedés júniusban, amelynek egy része valószínűleg a járványidőszak alatt elhalasztott tranzakciókból tevődött össze. Éves szinten eddig közel 60 ezer ingatlanpiaci tranzakciót becsül a Duna House, amely a tavalyi féléves adatokhoz képest 23 százalékos elmaradást mutat.

A hitelpiacon az ingatlanpiachoz képest néhány hónapos csúszással ugyan, de május után júniusban is érződik még a COVID-19 járvány okozta visszaesés. A Magyar Nemzeti Bank tényadata szerint tavaly júniusban 82,06 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott, amelyhez képest idén 60–65 milliárd forint közötti sávban becsül a Duna House Pénzügyek. Ez 21–27 százalékos visszaesést jelent az egy évvel ezelőttihez és további 5–10 százalékos csökkenést az előző hónaphoz képest. A Duna House szakembereinek meglátása szerint ezzel a hitelpiac is elérte mélypontját, amely után a következő hónapban már emelkedés várható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS