Ingatlankörkép Zala vármegyéből

Ingatlankörkép Zala vármegyéből
2023. 08. 09., 14:22

Használt családi házat 11 százalékkal olcsóbban, újépítésű ingatlant a tavalyi négyzetméterár közel duplájáért vásároltak 2023-ban Zala vármegyében a Duna House ügyfelei. A vármegyei átlagos négyzetméterárak 10 százalékkal emelkedtek 2022-höz képest, az otthonteremtésre fordított összeg pedig 26,6-ról 30 millió forintra ugrott az aprófalvas településszerkezetéről is ismert területen. Zalaegerszeg és agglomerációja a legnépszerűbb a vásárlók körében, de továbbra is keresettek a vármegye közkedvelt üdülőtelepülési is.

A várakozásokkal ellentétben nem állt meg, mindössze mérséklődött a négyzetméterárak emelkedése az ország nyugati határánál található vármegyében. A Zala vármegyei átlagos négyzetméterárak az összes település és ingatlantípus figyelembevételével 10 százalékos emelkedést mutatnak a 2022-es árakhoz képest a Duna House értékesítési adatai alapján. „Felfelé húzzák a vármegyei átlagot a nagyvárosokban és az üdülőtelepüléseken található újépítésű ingatlanok mellett a magas műszaki tartalommal készülő balatoni projektek négyzetméterárai. A kiemelkedő minőségnek köszönhetően egyes lakások már a fővárosival megegyező, vagy több esetben azt meghaladó négyzetméterárral, közvetlenül a tervezőasztalról találnak gazdára – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. – Új ingatlant vásárolni az ország teljes területén jóval nagyobb költséget jelent a vásárlók számára, a gyermeket tervező családoknak azonban az idei évben még jelentős segítséget jelenthet a CSOK, és a hozzá tartozó kedvezményes kamatozású hitel, valamint az illetékkedvezmény is.”

A négyzetméterárak emelkedésével nőtt a vármegyében ingatlanvásárlásra fordított összeg is, az idei évben már 30 millió forintot költöttek átlagosan ingatlanra a zalai településeken, amelyért 80 négyzetméteres otthonokat kaptak a vevők. A tavalyinál kevesebb költséggel kalkulálhat az, aki Zala vármegyei használt családi házat vásárolna, 11 százalékos mérséklődés után az idei első félévben 253 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár ennél az ingatlantípusnál. Nem csökkentek azonban a területen található panellakások egységárai, 2022-höz mérten 15 százalékkal, 443 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár.

A használt, téglaépítésű lakások is felértékelődtek az elmúlt félév során, átlagosan 500 ezer forintnál is többe kerül egy Zala vármegyei téglalakás négyzetmétere. Aki ilyen ingatlanba költözne, 30 millió forint közeli átlagos árral kalkulálhat, amiért egy élhető méretű, 60 négyzetméteres lakást lehet ma venni.

A vármegye székhelye és a hozzá tartozó agglomeráció vonzza leginkább a vásárlókat. Az idei eladások 18 százaléka zárult ezen a területen. Zalaegerszegi ingatlanra átlagosan 497 ezer forintos négyzetméteráron szerződtek a Duna House ügyfelei, akik 31,3 millió forintos átlagos árat fizettek a birtokukba kerülő, 60 négyzetméter körüli alapterületű ingatlanokért.

A vevői motivációt a vármegyei eladások több mint ötödében a nagyobb ingatlanba költözés adta, de népszerűek a terület ingatlanjai a befektetők körében is, akik a tranzakciók 19,5 százalékban voltak jelen idén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS