Tíz válaszadó közül csaknem kilenc számít arra, hogy 2020-ban csökken az ingatlanpiaci aktivitás – derül ki a Deloitte friss kutatásából. Idén január és április között radikálisan változott a szektor szereplőinek vélekedése. A válaszadók több mint fele ugyan csak rövid távú gazdasági hatásra számít, de 90 százalékuk fogalmazott meg pesszimista véleményt a gazdaság egészéről. A legnagyobb kihívásokkal a kiskereskedelmi szektor néz szembe, befektetési és fejlesztői szempontból egyaránt, míg a nyertes a logisztikai ágazat lehet.
A Deloitte felmérését Kohári Gábor, MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási szakértője ismertette. A tanulmány a régió ingatlanpiaci szereplőinek véleményét hasonlítja össze két idősíkban: a válaszadók 2020 januári, vagyis a COVID-19 járvány európai berobbanása előtti hangulatát hasonlítja össze a három hónappal későbbi véleményükkel, amikor a járvány okozta hatás a legerőteljesebb volt – majd ezeket az adatokat a tavalyi kutatás eredményeivel is összeveti.
Radikális szemléletváltás
A kutatásban befektetők, finanszírozók, fejlesztők és piaci tanácsadók vettek részt. Közép-Európa gazdasági mutatói 2020 elején pozitív kilátásokat mutattak, így ekkor még a szektor szereplőinek 82 százaléka arra számított, hogy a gazdasági helyzet stabil marad, vagy javul.
Néhány héttel később azonban élesen megváltozott a kép: akkor már a válaszadók 88 százaléka számított arra, hogy az ingatlanpiacon az elkövetkező hónapokban csökken az aktivitás és a gazdaságról összesen 93 százalékuk fogalmazott meg pesszimista véleményt. A januári és áprilisi alábbi válaszok összehasonlítása világosan szemlélteti a két időpont közötti radikális változást:
- 2020 januárjában még a válaszadók 82 százaléka vélte úgy, hogy a banki finanszírozás elérhetősége javul, vagy változatlan marad. Áprilisban a válaszadók mindössze 25 százaléka gondolta így;
- Januárban a válaszadók több mint egynegyede (27 százalék) várta azt, hogy 2020-ban növekedni fog a tranzakciók mérete, míg áprilisban egyetlen válaszadó sem vélekedett így.
Következmények és hosszútávú kilátások
2020 áprilisában a Deloitte azt kérte a válaszadóktól, hogy vizsgálják meg a COVID-19 járvány stratégiájukra és a regionális gazdaságukra gyakorolt hatásait. Az ingatlanfejlesztők túlnyomó többsége (81 százalék) nyilatkozta azt, hogy a világjárvány közvetlen következményeként változott meg a 2020-ra előirányzott stratégiai tervük.
Jó hír, hogy a válaszadók egyértelmű többsége (60 százalék) véli úgy, hogy a jelenlegi helyzetnek csak rövid távú gazdasági hatása lesz. Ebben a tekintetben a befektetők és finanszírozók a legpesszimistábbak: 35 százalékuk számít olyan hosszútávú hatásokra, amelyek globális gazdasági válsághoz vezetnek. Az ingatlanfejlesztők ennél optimistábbak, mindössze 25 százalékuk vár ilyen hosszútávú hatást.
Öröm az ürömben: növekvő befektetési lehetőségek
Az egyik olyan terület, ahol idén áprilisban növekvő optimizmus volt megfigyelhető a résztvevők válaszai alapján mind a januári szakasz, mind a 2019-es felmérés óta, az új befektetési lehetőségek. A válaszadók több mint fele (53 százalék) áprilisban arra számított, hogy a következő három évben nő a piaci kínálat. Idén januárban 35 százalék, míg a tavalyi felmérésben 36 százalék gondolta így.
A világjárvány súlyosan érintette a befektetési piacot. 2020 januárjában még a válaszadók körülbelül fele (51 százalék) keresett új befektetési lehetőségeket, de a világjárvány ezt jelentősen megváltoztatta. 2020 áprilisában a válaszadóknak csak mintegy harmada tervezett új befektetéseket és 62 százalék inkább a meglévő portfóliójának kezelésére összpontosít.
Veszélyben a befektetések megtérülése, a kiskereskedelmi fejlesztés most kockázatos lehet
A januári felmérésben az ingatlanfejlesztők a legnagyobb kihívásnak a földterület vásárlást tekintették, ezen túl az építési költségeket és a munkaerő költségek növekedését is jelentős problémának tekintették. A járvány hatására ez megváltozott, már a finanszírozás biztosítását, az ügyfélszerzést és a hozamok stabilizálását tekintették a legnagyobb kihívásnak.
Jelentős eltolódás történt az ingatlanfejlesztési elképzelésekben is: az irodai ingatlanokat fejleszteni tervezők aránya kilenc százalékponttal, a kiskereskedelmi ingatlanokat fejlesztőké 10 százalékponttal csökkent. A megkérdezettek közül senki nem mondta, hogy kiskereskedelmi fejlesztési tervei lennének. A lakóingatlanokat és az ipari ingatlanokat fejleszteni tervezők aránya 12, illetve 7 százalékponttal nőtt.
Növekvő trendek a logisztikai ágazatban
A legnagyobb csökkenés a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható. A megkérdezett befektetők közül egy válaszadó sem tekintette vonzónak a kiskereskedelemi ágazatot. Némiképp meglepő eredménye a felmérésnek, hogy a kiskereskedelemi szektornak ezzel a turisztikai ingatlanoktól is kedvezőtlenebb megítélése lett.
A világjárvány okozta helyzetből előnyösen került ki az e-kereskedelem, ill. a változó vásárlói magatartás által hajtott logisztikai ágazat. Áprilisban a befektetők és tanácsadók mintegy 50 százaléka vélte úgy, hogy idén ez lesz a legversenyképesebb ágazat.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.