Ilyen hatással van a világjárvány Közép-Európa ingatlanpiacára

2020. 06. 27., 13:00

Tíz válaszadó közül csaknem kilenc számít arra, hogy 2020-ban csökken az ingatlanpiaci aktivitás – derül ki a Deloitte friss kutatásából. Idén január és április között radikálisan változott a szektor szereplőinek vélekedése. A válaszadók több mint fele ugyan csak rövid távú gazdasági hatásra számít, de 90 százalékuk fogalmazott meg pesszimista véleményt a gazdaság egészéről. A legnagyobb kihívásokkal a kiskereskedelmi szektor néz szembe, befektetési és fejlesztői szempontból egyaránt, míg a nyertes a logisztikai ágazat lehet.

A Deloitte felmérését Kohári Gábor, MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási szakértője ismertette. A tanulmány a régió ingatlanpiaci szereplőinek véleményét hasonlítja össze két idősíkban: a válaszadók 2020 januári, vagyis a COVID-19 járvány európai berobbanása előtti hangulatát hasonlítja össze a három hónappal későbbi véleményükkel, amikor a járvány okozta hatás a legerőteljesebb volt – majd ezeket az adatokat a tavalyi kutatás eredményeivel is összeveti.

Radikális szemléletváltás

A kutatásban befektetők, finanszírozók, fejlesztők és piaci tanácsadók vettek részt. Közép-Európa gazdasági mutatói 2020 elején pozitív kilátásokat mutattak, így ekkor még a szektor szereplőinek 82 százaléka arra számított, hogy a gazdasági helyzet stabil marad, vagy javul.

Néhány héttel később azonban élesen megváltozott a kép: akkor már a válaszadók 88 százaléka számított arra, hogy az ingatlanpiacon az elkövetkező hónapokban csökken az aktivitás és a gazdaságról összesen 93 százalékuk fogalmazott meg pesszimista véleményt. A januári és áprilisi alábbi válaszok összehasonlítása világosan szemlélteti a két időpont közötti radikális változást:

- 2020 januárjában még a válaszadók 82 százaléka vélte úgy, hogy a banki finanszírozás elérhetősége javul, vagy változatlan marad. Áprilisban a válaszadók mindössze 25 százaléka gondolta így;

- Januárban a válaszadók több mint egynegyede (27 százalék) várta azt, hogy 2020-ban növekedni fog a tranzakciók mérete, míg áprilisban egyetlen válaszadó sem vélekedett így.

Következmények és hosszútávú kilátások

2020 áprilisában a Deloitte azt kérte a válaszadóktól, hogy vizsgálják meg a COVID-19 járvány stratégiájukra és a regionális gazdaságukra gyakorolt hatásait. Az ingatlanfejlesztők túlnyomó többsége (81 százalék) nyilatkozta azt, hogy a világjárvány közvetlen következményeként változott meg a 2020-ra előirányzott stratégiai tervük.

Jó hír, hogy a válaszadók egyértelmű többsége (60 százalék) véli úgy, hogy a jelenlegi helyzetnek csak rövid távú gazdasági hatása lesz. Ebben a tekintetben a befektetők és finanszírozók a legpesszimistábbak: 35 százalékuk számít olyan hosszútávú hatásokra, amelyek globális gazdasági válsághoz vezetnek. Az ingatlanfejlesztők ennél optimistábbak, mindössze 25 százalékuk vár ilyen hosszútávú hatást.

Öröm az ürömben: növekvő befektetési lehetőségek

Az egyik olyan terület, ahol idén áprilisban növekvő optimizmus volt megfigyelhető a résztvevők válaszai alapján mind a januári szakasz, mind a 2019-es felmérés óta, az új befektetési lehetőségek. A válaszadók több mint fele (53 százalék) áprilisban arra számított, hogy a következő három évben nő a piaci kínálat. Idén januárban 35 százalék, míg a tavalyi felmérésben 36 százalék gondolta így.

A világjárvány súlyosan érintette a befektetési piacot. 2020 januárjában még a válaszadók körülbelül fele (51 százalék) keresett új befektetési lehetőségeket, de a világjárvány ezt jelentősen megváltoztatta. 2020 áprilisában a válaszadóknak csak mintegy harmada tervezett új befektetéseket és 62 százalék inkább a meglévő portfóliójának kezelésére összpontosít.

Veszélyben a befektetések megtérülése, a kiskereskedelmi fejlesztés most kockázatos lehet

A januári felmérésben az ingatlanfejlesztők a legnagyobb kihívásnak a földterület vásárlást tekintették, ezen túl az építési költségeket és a munkaerő költségek növekedését is jelentős problémának tekintették. A járvány hatására ez megváltozott, már a finanszírozás biztosítását, az ügyfélszerzést és a hozamok stabilizálását tekintették a legnagyobb kihívásnak.

Jelentős eltolódás történt az ingatlanfejlesztési elképzelésekben is: az irodai ingatlanokat fejleszteni tervezők aránya kilenc százalékponttal, a kiskereskedelmi ingatlanokat fejlesztőké 10 százalékponttal csökkent. A megkérdezettek közül senki nem mondta, hogy kiskereskedelmi fejlesztési tervei lennének. A lakóingatlanokat és az ipari ingatlanokat fejleszteni tervezők aránya 12, illetve 7 százalékponttal nőtt.

Növekvő trendek a logisztikai ágazatban

A legnagyobb csökkenés a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható. A megkérdezett befektetők közül egy válaszadó sem tekintette vonzónak a kiskereskedelemi ágazatot. Némiképp meglepő eredménye a felmérésnek, hogy a kiskereskedelemi szektornak ezzel a turisztikai ingatlanoktól is kedvezőtlenebb megítélése lett.

A világjárvány okozta helyzetből előnyösen került ki az e-kereskedelem, ill. a változó vásárlói magatartás által hajtott logisztikai ágazat. Áprilisban a befektetők és tanácsadók mintegy 50 százaléka vélte úgy, hogy idén ez lesz a legversenyképesebb ágazat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-24 16:10:00
Átadták a CallComm Zrt. új irodáját Nyíregyházán, amelyet a vállalat a Nyíregyházi Egyetem épületében alakított ki. A 2,7 millió euró összértékű beruházással a cég 100 új munkahelyet teremtett és 150 munkavállaló részére indította el szakmai és idegen nyelvi képzési programját.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS